Bejegyzések

január címkéjű bejegyzések megjelenítése

Elbúcsúzott a január (Fotókkal, a linken még több fotóval)

Kép
 Szép, havas január volt, régen örülhettünk ilyennek! A természetnek nagyon kellett a hó is, a tartósabb hideg is. Bízzunk Istenben, hogy a csapadék több lesz, mint tavaly, mert még egy olyan év, mint 2025 és a Kárpát-medence központi része sivataggá válik. Néhány januári képet találsz: itt. Tél volt, hó esett - és erre sokan rácsodálkoztak. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Patakparti télidő. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Ökörszemet zsákmányoló széncinege (Fotóval, videóval)

Kép
Régen közismert, hogy a széncinegék nem azok a békés kis rovar- (és napraforgó) pusztító apróságok,  mutatnak  ragadozó hajlamokat  is: a linken egy ökörszemet zsákmányoló széncinegéről készített videót egy madármegfigyelő. Az persze könnyen előfordulhat, hogy az ökörszem sérült, vagy valamiért legyengült egyed volt. Széncinege, a madáretetők leggyakoribb vendége. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  A ragadozó hajlam miatt azonban nehogy valaki megharagudjon a széncinegékre! Teszik a dolgukat a természet rendje szerint. Ők is zsákmányuk esnek karvalynak, macskának, más ragadozóknak.

Ma repült az első házi méh, a varjú szerint kár...

Kép
 Január 27-én nulla fok volt reggel, később gyorsan melegedett az idő, aztán egyszer csak, dél körül megjelent a kertben az első házi méh. Hófoltok, jégtömbök, az árnyékban fagyott talaj, de a dolgozó már repült. Nem tudom, mi lett vele, leszállt egy pillanatra a cseresznyefára, aztán elrepült a szomszéd kerítésén túlra. Remélem, visszatalált a kaptárba. Házi méh. Fotó: Pexels  A tavaszias melegben a verebek nagyon vidáman voltak, akárcsak a széncinegék. Jöttek a szokásos nagy fakopáncsok, szajkók, egy balkáni gerle, meg vagy 25-30 kenderike. A dolmányos varjak erre a szép időre azt mondták: kár. Intelligens madár, tudja, hogy a kutya nem eszi meg a telet.

Jégcsapvilág és madárnézegetés (Fotókkal)

Kép
Szurdokpüspöki határában a pincepataki kőbánya mesevilággá vált a kőfalakra fagyott jégcsapvilágnak köszönhetően. Kifelé menet láttunk citromsármányokat, nagy fakopáncsot, a szokásos széncinegéket, végül két muflon ballagott át előttünk az úton. A bányaudvar felé tartva kicsit megálltunk a patak mellett - valami szárnysuhogás hallatszott és a meder felett elrepült egy karvaly. Letelepedett egy keresztbe dőlt fára, de sajnos olyan messze volt, hogy nem lehetett fotózni. Mesés alaktatokat varázsoltak a jégcsapok a kőfalakra. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Az egykori bányaudvart benőtték a fák, sziklák repedéseiben is megkapaszkodtak, ahol csak lehet. Már megindult az olvadás, jégfalakról néha leszakadt egy-egy darab. Itt hollók korrogását hozta a szél. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Hazafelé menet az út mellett láttunk vörös vércsét, egerész ölyvet, fácánt, mindből csak egyet-egyet. Szajkókból viszont vo...

Megenyhült az idő, pár madár már tavaszt vár (Fotókkal)

Kép
Párszor ki-ki-tél-t kiáltott a széncinege. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Két napja megenyhült az idő, a Mátraalján éjszaka sem fagy, vagy csak alig. Nap közben a plusz pár fok a kemény mínuszok után olyan, mintha tavasz lenne. Talán ez zavarta meg azt a kis széncinegét is, amelyik A kert végében azt kiáltotta párszor: "ki-ki-tél!" Talán csak hangolt, vagy a többiek intették le, nem tudom; mindenesetre nem sokszor ismételte ezt a tavaszhívó kiáltást. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Egy balkáni gerle is tavaszt érzett már délután, huhúkolt egy párat: ő is lakott területen volt. Balkáni gerle. Fotó: Pexels   A természetben járva hollók korrogását is hallottam, de mutatták magukat; megesik, hogy a tél második felében már látjuk a nászröptüket, de őket a fák közül, a völgy aljából nem láttam.  

Ragadozók az útszélen, apró meglepetésekkel (Fotókkal)

Kép
 Volt ma egy hosszabb autós utam: Pásztó és Gödöllő között, Hatvantól az M3-ason úgy 70 kilométer. Pár meglepetés is ért: láttam egy parlagi sast, egy vörös vércsét és tíz egerészölyvet. Persze mindenből lehetett több is.  Telelő vörös vércse. Fotó: Pexels   Vörös vércse. Fotó: Pexels Még otthon, induláskor egy karnyújtásnyiról látott sárgafejű királyka, egy barátságos vörösbegy, Lőrincinél egy nagy őrgébics szerzett örömet. Varjúféle meg, vetési és dolmányos is, szarka, szajkó mindenfelé volt.

Madárvendégek a kert végéből (Fotókkal)

Kép
Ha kilépek a házból, elég gyakran hallom a hollók korrogását. A Mátra és a Zagyva-völgy felett jönnek-mennek, januárban kis szerencsével már a nászröptüket is láthatjuk. A tavasz egyik biztos jele, hiába, hogy még csak tél közepe van, a kikelet közeledik! Holló röpképe. Az ék alakú farktollak elárulják, hogy nem vetési varjú került elénk...  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Néhány emlős- és hüllőfaj mellett számos madár- és rovarvendége is volt 2025-ben a kertnek: Nagy gyöngyházlepke,  Kardos lepke ,  Földi poszméh,  Darázscincér faj , kis szarvasbogár   nagy szarvasbogár .  Nézz be hozzám:  itt.  

Álomszépek a havas tájak, a jég is formákat alkot (Fotókkal)

Kép
 Hóval-faggyal köszöntött be a január, és ez így van jól. A természet télen vegetáló része, a növényzettől a sündisznóig alszik most. Remélhetőleg a sok behurcolt kártevőt, a spanyol csigától a poloskafélékig úgy megtizedeli a kemény fagy, hogy idén nem lesz velük nagy gond. Kipusztulni nem fognak, mert mindig akadnak túlélők, de azért nem mindegy, hogy miből mennyi.  Havas korlát. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Befagyott a Kövicses-patak széle, de a víz szalad a jég alatt. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Zúzmarás galagonya. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán A havas táj varázslatos, a jégformák elképesztőek, az élet pedig megmutatja magát a hollók röptében, a verebek csipogásában, a harkályok kopácsolásában, az etetőre járó cinegefajok sürgés-forgásában... Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  

Madárvendégek a kert végéből (Fotókkal)

Kép
 Nem sok meggyvágót láttam még a kertben: tavaly télen összesen csak kettőt, azok is a második szomszéd diófáján ültek. Portré. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Persze az nem kizárt, hogy amikor nem láttam őket, bejöttek hozzánk is. 😊 Meggyvágó tojó. A nőivarúak színe világosabb, fakóbb. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Vendégek a madáretetőn: Széncinege ; Kék cinege ; Barát cinege ; Rigófélék ;   Néhány emlős- és hüllőfaj mellett számos madár- és rovarvendége is volt 2025-ben a kertnek: Nagy gyöngyházlepke,  Kardos lepke ,  Földi poszméh,  Darázscincér faj , kis szarvasbogár   nagy szarvasbogár .  Nézz be hozzám:  itt.     Fotó: Pexels

Madárvendégek a kert végéből (Fotókkal)

Kép
 Házi veréb bőven tanyázik a környékünkön, a nyári időszakban 60-70 példány is mozgott főleg a tujákon, meg persze más növényzeten, a háztetőkön is. Mostanság jóval kevesebbet látok, de azért minden nap jönnek páran. Az ereszcsatornán szeretnek üldögélni, talán találnak benne valami magevőknek való táplálékot, juhar- és hársmagot például. Házi veréb hím.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Vendégek a madáretetőn: Széncinege ; Kék cinege ; Barát cinege ; Rigófélék ; Meggyvágó . Néhány emlős- és hüllőfaj mellett számos madár- és rovarvendége is volt 2025-ben a kertnek: Nagy gyöngyházlepke,  Kardos lepke ,  Földi poszméh,  Darázscincér faj , kis szarvasbogár   nagy szarvasbogár .  Nézz be hozzám:  itt.     Házi veréb tojó.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Hím portréja.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Madárvendégek a kert végéből (Fotókkal)

Kép
 Naponta általában kétszer jön egy őszapócsapat. Most még 10-12-en vannak, tavaszra valószínűleg fogyatkozik a létszám. Karvaly, macska, más veszélyek lesnek rájuk. Tavaly a szomszéd hatalmas ezüsfenyőjén költöttek is; remélem, idén is lesz eredményes fiókanevelés, bár az a rengeteg szajkó, ami a környéken tanyázik, biztos, hogy gond számukra. Őszapó, a fehérfejűek közül. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Fotó: Pexels  Néhány emlős- és hüllőfaj mellett számos madár- és rovarvendége is volt 2025-ben a kertnek: Nagy gyöngyházlepke,  Kardos lepke ,  Földi poszméh,  Darázscincér faj , kis szarvasbogár   nagy szarvasbogár .  Nézz be hozzám:  itt.   Más vendégek a madáretetőn: Széncinege ; Kék cinege ; Barát cinege ; Rigófélék ; Meggyvágó .

Madárvendégek a kert végéből (Fotókkal)

Kép
 A nagyobb, több fajból álló cinegecsapatokhoz gyakran csatlakoznak csuszkák is. Általában kettő, mert a párok télire sem bomlanak fel. Erős csőrű madarak, néha harkálymódra kopácsolják a napraforgót, a német nevük is az, hogy harkálycinege. No meg, amiből a magyar nevük származik: fejjel lefelé, csúszva közlekedne a fák törzsén. Persze bőven akad kivétel, 😉amikor ellenkezőleg csinálják. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Néhány emlős- és hüllőfaj mellett számos madár- és rovarvendége is volt 2025-ben a kertnek: Nagy gyöngyházlepke,  Kardos lepke ,  Földi poszméh,  Darázscincér faj , kis szarvasbogár   nagy szarvasbogár .  Nézz be hozzám:  itt.     Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Vendégek a madáretetőn: Széncinege ; Kék cinege ; Barát cinege ; Rigófélék ; Meggyvágó .

Madárvendégek a kert végéből (Fotókkal)

Kép
 A nagy, téli vegyes cinegecsapatokhoz gyakran csatlakozik néhány fenyves cinege is. A kertben elég ritkán láttam eddig, de nem is rendkívüli élmény egy-egy példány megfigyelése.   Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Vendégek a madáretetőn: Széncinege ; Kék cinege ; Barát cinege ; Rigófélék ; Meggyvágó . Számos rovarvendége is volt 2025-ben a kertnek, néhány közülük: Nagy gyöngyházlepke,  Kardos lepke ,  Földi poszméh,  Darázscincér faj , kis szarvasbogár   nagy szarvasbogár .  Nézz be hozzám:  itt.  

Biztonságban telelhet a fehér gólya

Kép
 Többször felbukkant a közösségi médiában az év utolsó és első napjaiban egy fehér gólya: a madár nem vonult el a nyár végén, a maconkai víztározón tartózkodott újév környékén. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai befogták a madarat, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság salgótarjáni látogatóközpontjába vitték, ahol tavaszig gondoskodnak róla. Bátonyterenye és Kisterenye között tartózkodott a telelő fehér gólya. Fotó: Pintér Zsolt  Köszönet a fotóért Pintér Zsoltnak, az MME önkéntes munkatársának!  Az elkövetkező napokban kemény hideg várható, így a madár valószínűleg nem jutott volna táplálékhoz.

Madárvendégek a kert végéből (Fotókkal)

Kép
 Még nem láttam őket a kertben, viszont a földúton kezdődő szőlőkben egész évben előfordul. Februárban a hímek jellegzetes éneke igazi tavaszköszöntő. Ha majd sikerül elrendezni a kertet, meg főleg lótrágyát is szerezni, a téli etetésükről is gondoskodni akarunk. Nem szorulnak rá, de öröm látni őket! Citromsármány hím. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Hím és tojó citrom sármány. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Néhány emlős- és hüllőfaj mellett számos madár- és rovarvendége is volt 2025-ben a kertnek: Nagy gyöngyházlepke,  Kardos lepke ,  Földi poszméh,  Darázscincér faj , kis szarvasbogár   nagy szarvasbogár .  Nézz be hozzám:  itt.  

Madárvendégek a kert végéből (Fotókkal)

Kép
 Tavaly négy fészekaljat is felneveltek a kert különböző részein a fekete rigók. Előnyben részesítették az előző tulajdonos által vagy 30 éve ültetett tujákat; ezek sajnos mára már haldokolnak. Mindenesetre legalább 15 fiókának örülhettünk 2025-ben. 😊 A növényzet pótlása mellett azzal is kísérletezünk, hogy a pusztuló tujákat vadszőlővel és japán lonccal futtatjuk be. Előbbiek a madaraknak, utóbbiak a rovaroknak, első sorban a kacsafarkú szendereknek adnak táplálékot; ez sem mellékes szempont! Fekete rigó tojó. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Hím fekete rigó. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Néhány emlős- és hüllőfaj mellett számos madár- és rovarvendége is volt 2025-ben a kertnek: Nagy gyöngyházlepke,  Kardos lepke ,  Földi poszméh,  Darázscincér faj , kis szarvasbogár   nagy szarvasbogár .  Nézz be hozzám:  itt.  

Kró barátom volt az év első madara 2026-ban

Kép
 Hideg szél fújt szinte egész nap a Mátraalján, újév hajnalán és kora reggel esett egy kis hó is, de a völgyben nem maradt meg. A Muzsla-bérc azonban, amikor a ködből kibontakozott, zúzmarában fehérlett, de csak úgy 600 méteres tengerszint feletti magasságtól. Alig világosodott, amikor a házi verebek vidám csiripelésbe kezdtek a tujákon; nem tudni, minek örültek, de legalább jól érezték magukat. 😉 Holló röpte. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Kinyitottam az ablakot, de a verebek jól elbújtak, nem láttam őket; meghallottam viszont Kró barátom hangját. A holló jó magasan repült, az idő sem volt tiszta, de ő lett 2026 első látott madara. Rajta kívül 4 széncinegét, 2 fekete rigót, később hatalmas, 60-80 példányból álló háziveréb-csapatot láttam. Hallottam fenyőrigó és szarka hangját is, de az év első napja nem kényeztetett el a látnivalókkal.  

Madárvendégek a kert végéből (Fotókkal)

Kép
 A késő ősszel összeálló, nagy, vegyes cinegecsapatok talán leggyakoribb faja a kékcinege, pár példányt mindig látni közöttük. A kertünket látogatók között ketten vannak. Kék cinege. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Kisebb, mint a leggyakoribb faj, a széncinege. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Néhány emlős- és hüllőfaj mellett számos madár- és rovarvendége is volt 2025-ben a kertnek: Nagy gyöngyházlepke,  Kardos lepke ,  Földi poszméh,  Darázscincér faj , kis szarvasbogár   nagy szarvasbogár .  Nézz be hozzám:  itt.