Háztáji természetvédelem

 Két napos eső után vagyunk, ami nagyon jól jött a Mátraalján , de bizony a nagy nyári aszályt nem ellensúlyozta. Azért öröm volt így is ránézni a természetre: fekete harkály  hangját hallottam, az őzsíráshoz hasonlótól a ciripelésszerűig. Kró, a holló is mondogatta a nevét a magasban. Kró, a holló. Bőven van belőlük a környéken, szarvasbőgés idején pedig kimondottan jól élnek. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Szinte megújult a bükkös a kétnapos eső után. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán A völgy két oldalán még három gímbika mordult néhányat kora reggel. A végét is járhatja a bőgés, meg el is húzódhat október közepéig, ezt csak a csupa nagybetűs természet tudja, hogy alakul. Esőcseppek egy fűszálon. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Esőcseppek a mezei mályva virágán. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán A fekete harkály és a hollók hangja mellett csuszkák és széncinegék beszélgetését is hallottam, a szajkó pedig, amik ölyv vijjogását utánozta a bozótosban, ...

Az erdő szeme a bükkfa törzsén keresztül lát. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Jó nagy eső volt reggel. A nagy nyári aszályban már sárgulni-barnulni kezdő lombok szinte megújultak, üde szépségében pompázik az erdő. Szeptember van persze, ez nem tart sokáig. Azért egy gombaszezonnak nagyon örülnék... Eső után kisütött a nap a bükkösben. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Bükklevél mohaágyon, bunkós agancsgombával. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Aszály van. A kaszálók, az útszélek, a kertek, ahol tövig levágták a füvet, olyan sárgára-barnára száradtak már június elején, mint amilyenre csak augusztusra szoktak, sok hetes esőszünet után. Júniusban összesen kétszer volt kisebb eső a Mátraalján, az egyik éppen Medárd napja alkalmából. Úgy tűnik sajnos, a klímaváltozással a népi időjóslás tudománya is elveszett... Fekete rigó esőben. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Ma végre volt két kisebb zápor, egyik kora reggel, a másik délelőtt. Csodát nem tesz az a pár milliméter, de ahol tartunk, minden cseppért hálát kell adni a Teremtőnek! A levegő kicsit felfrissült, de bizony még nagyon sok eső kellene... Az idei termés jelentős részének már úgyis lőttek, de gondoljunk a jövőre! 

 Június első napjaiban olyan kánikula volt a Mátraalján, ami ilyenkor azért még nem megszokott... Éppen a kaszálás ideje van, ami sok érdekes megfigyelésre ad lehetőséget, írtam erről: itt.   Fűszál eső után, a háttérben pipaccsal.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Viszont amit nem szívesen látott az ember: a rekkenő hőségben a tövig kaszált gyepterületek úgy kiégtek, mintha már augusztus vége lenne két hónapos aszály után.  Réti bakszakáll szirmai eső után.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Medárd napján azonban, Istennek hála, nagyon jó kis záport kapott a környékünk, megtelt az esővizes hordó is. A madarakat nem zavarta, amikor már csendesedett az eső, keresgéltek a fűben, a verebek csiripelő versenyt rendeztek, énekelt a feketerigó is. Nem tudjuk, mit hoz a jövő, bízzunk benne, hogy a nyári monszun tartogat még égi áldást. Ráfér erre a szegény, gyorsan felmelegedő és száradó Kárpát-medencére... 

 Nagyon szép a ma reggel! Borult az ég, esett egy kis eső is végre, a járdán apró pocsolyák sorakoznak. Öröm a csapadék, de bizony azt juttatja eszembe, hogy az utóbbi hónapokban nem sok jutott belőle a földekre a környékünkön... Pedig nagyon kellene.   Alábbi fotók a Várberek-patak völgyében készültek egy kellemes áprilisi eső után. Nagy öröm volt akkor is kint kószálni! Az áprilisi, lombfakadás előtt virágzó növények javában nyílnak. Madársóska esőcsepekkel. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Ibolyafaj, talán erdei. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Bogláros szellőrózsa. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Aranyos veselkék nőnek a fatönk szigeten a moha között. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán       Andrásfalvi-Faragó Zoltán a szerző fotója ©

 Elállt az eső. Kicsit elázott a fűzfák barkája, de ennél nagyobb baj sosem legyen. A rovarvilág is megmozdult így vasárnap délelőtt, még egy szakadozott szárnyú, áttelelt atalanta lepke is rárepült a virágporban gazdag barkákra. Közben énekelt a feketerigó, csilingelt a barázdabillegető hangja, megindultak virágport gyűjteni a méhek is. Atalanta lepke. Megkopott egyed, de sikeresen áttelelt. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Virít még a húsos som, bár nemsokára már elvirágzik. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Elállt az eső. Remélem azért, nemsokára újra megnyílnak az ég csatornái. Nagyobb szükség van most természetben a vízre, mint bármire. Biztató, hogy közben erdei pinty esőhangját hallom. Ez nagyjából úgy szól, hogy "zsrip", a madár gyakran is mondogatja. Azt azonban nem tudom, miért hívják esőhangnak. Bízom azonban abban, hogy az erdei pinty nem téved.   Árokpartokon, napsütötte helyeken virítanak az első pitypangok is. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Kibomlott rekett...