Háztáji természetvédelem

 Tél végén helyére került egy mesterséges fészekodú a kertben, a széncinegéknek szánt típusból. Biztos felfedezték ők is, de valahol máshol készülnek a fiókanevelésre, mert látni szinte mindig látom őket, de az odút mezei verebek foglalták el. A környéken tucatszámra tanyázó házi verebek látványa nem okoz meglepetést. Mezeit viszont akkor láttam a kertben először, amikor bement egyikük az odúba. Kerítésen üldögélő mezei veréb. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   A két ivar ránézésre egyforma. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

 Nem nagy ritkaság a házi veréb, - legalábbis egyelőre, - de jó pár éve megritkult az állomány. Salgótarjánban, azon a részen, ahol laktam, az ezredforduló táján gyakori volt, aztán szinte teljesen eltűnt - az okokat próbáltam felvázolni itt . Persze tudni nem tudom, hogy mi történt velük. Házi veréb hím. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  A lényeg, hogy a lakásunk előtt nem láttam még idén egyetlen darabot sem - egészen június 1-e reggeléig. Akkor öt példány érkezett, meg lehetett számolni őket, ahogy a kukák felett egy épület párkányára telepedtek. A csipogásukat délutánig hallottam, talán meg is telepszenek újra. Mellettük öröm a sok molnárfecske, a ritkán mutatkozó szürke légykapó, a sarlós fecske. A rigófélék közül fekete- és énekes rigó, házi rozsdafarkú látható, kicsit távolabb vörösbegyet is megfigyeltem már. Mi a különbség a két verébfaj, a mezei és a házi között?  Kattintás után látod! :)

  Hím házi veréb. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Valahogy régen természetes volt a házi veréb látványa. Faluhelyen és városban is annyi volt belőlük, hogy nem lepődtünk meg a százas csapatokon sem. Sokszor persze a természetközeli élőhelyeken is ott ugráltak, nyilván ragaszkodva a táplálék- és a fészkelőhelyek bőségéhez. Hím házi veréb. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Sok volt belőlük, nem is voltak védettek sokáig, az Európai Uniós csatlakozás jogharmonizációjáig. Akkor aztán hirtelen megfogyatkoztak. A verebek persze mit sem tudtak róla, hogy megszáradt a pecsét a megfelelő okmányon, és most már illene a kipusztulás szélére jutniuk, mint azt már Nyugat-Európa nagy részén meg is tették. Azóta sem tudjuk, hogy a házi veréb ilyen jogkövető madár-e, de ugye a dolgok természetéből kifolyólag ez nem valószínű...  Az eltűnés okait sokan boncolgatták, az "amíg lócitrom van, veréb is van" elv mentén, azt fejtegetve, hogy a lócitromból kinyerhető zabmaradványok elvesztésével a házi ...

Mezei veréb, mögötte széncinege az etetőn. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Kétféle veréb is járja a madáretetőket, házi és mezei. Persze attól is függ, hogy hol etetünk, urbánus környezetben inkább a házira számíthatunk, kertes övezetekben mindkettőre, a természetközeli élőhelyeken a mezei verébre. A veréb is madár, helye van a természetben, a karvalyok egyik fontos zsákmányállata. Egymás mellett a mezei és a házi veréb. Így elég szembetűnő a különbség.  A házi veréb hím (mifelénk bak...) másképp' néz ki, mint a tojó; a mezei veréb ivarai ránézésre nem különböztethetők meg. A berki veréb is előfordulhat a Kárpát-medencében, de megfigyelésének inkább csak elméleti esélye van. Más vendégek a madáretetőn: Széncinege ; Kék cinege ; Barát cinege ; Rigófélék ; Megyvágó . Andrásfalvi-Faragó Zoltán a szerző fotói ©

 Néha, egy-egy beszélgetésből kiderül, hogy a verebek sokak kedvenc madarai. (Nekem nincs ilyen, mindegyik a kedvencem.) Aztán, hogy az a veréb házi-e vagy mezei, nem nagyon derül ki. Mezei veréb az etetőn, mögötte egy széncinege.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán archív  Nem tudom, hogy mi a népszerűség oka, leggyakrabban azt hallani, hogy találékony faj, a jég hátán is megél. Régebben ez igaz is lehetett, vagy húsz éve azonban a városi házi verebek létszáma nagyot zuhant, valahogy 2020 körül erőre kapott valamelyest az állomány, az utóbbi egy-két évben megint ritkábban látom őket. Bármerre járok, figyelem a madarakat, a házi veréb mind szerényebb létszámban mutatkozik. Szakember legyen, aki tudja az okát. A mondás szerint amíg lócitrom van, veréb is van. Csakhogy a lócitrom már sokkal régebben ritkaság, mint a belőle táplálkozó veréb nép... Mint említettem az elején, akiknek a veréb a kedvence, annak sokszor fogalma sincs arról, hogy környezetünkben a házi és a mezei ver...

 Túl a tél közepén időszerűvé válik a mesterséges fészekodúk kihelyezése. Tulajdonképpen bármikor kirakhatjuk ezeket, a késő őszi, téli időszakban éjszakázóhelyül szolgálnak a cinegefélék számára, tavasztól nyár közepéig pedig költés lehet bennük. Nagy szükség van ezekre az odúkra, hiszen az elég ritka, ha a kertben olyan idős fák vannak, amelyek már kiodvasodva költőhelyet adnak a madaraknak. Deszkaodút könnyen készíthetünk is: a leggyakoribb faj, a széncinege 32 milliméter átmérőjű bebújónyílást igényel. Az odú alapja 13x13, mélysége 25 centi körül legyen, a kisebb eltérések nem okoznak gondot a leendő lakóknak. Balra: fenyves cinege. Jobbra, fentről lefelé: szén-, barát és kékcinege. A cinegeodú alacsonyan, egy–két méteres magasságban is kihelyezhető, de arra vigyázni kell, hogy a ragadozók, főleg a házimacskák, ne férjenek hozzá. A tetejük jól záródó, de levehető legyen a könnyebb tisztítás, a fészekalj ellenőrzése céljából. Persze más megoldások is választhatók az időnkénti ny...