Bejegyzések

szeptember címkéjű bejegyzések megjelenítése

Szivárvánnyal búcsúzott a szeptember

Kép
 Esett egy kis eső, szó szerint pár csepp, közben sütött a nap. A magasból holló korrogását hallottam, jött egy kis csapat vetési varjú és egy nagyobb seregélyraj is. A kenderike mellett három-négy őszapó okozott meglepetést, tavasz óta nem láttam őket a kertben. Este szivárvánnyal búcsúzott a szeptember.  Ezt láttam az ablakból. Szép volt. 😊Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  

Virít a kora ősz különleges vadvirága (Fotókkal)

Kép
 Virágzik az őszi kikerics: igazi különlegesség ez a gumós növény, leveleit április-májusban hozza, azután nyár közepére elszárad, ekkor szétszórja magjait. A virágok az őszi időszak beköszöntésekor, augusztus végétől októberig bontanak szirmot. A völgyekben előbb virágzik, a Mátra felső részein láttam nyílni október végén is. Őszi kikerics az Ipoly-völgyben. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Zengőlégy érkezik.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Különleges a faj tenyészideje.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Igazi szépség!  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Alkonyattájt (Fotókkal)

Kép
Szép naplemente volt. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Szarvasbőgés is jutott hozzá. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Meg egy kis varjúkárogás. Vetési varjak, néhány dolmányossal megerősítve. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Szállóvendégünk akadt (Fotókkal)

Kép
  Valami zsákmány is került. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Esténként a félig leengedett garázsajtó alatt beröppen egy apró, szürke madár. Valahogy pár perccel hét után már megérkezik, nem zavartatja magát, hogy pár méterre tőle a teraszon üldögélek. Öröm, ha van a háznál rozsdafarkú.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Nap közben nincs egyedül, ma is négyet láttam egyszerre; pontosabban egyszerre csak hármat, három egyszínű, szürkésbarna madarat. A háztetőn, az ereszcsatornában, a bokrok között keresgéltek, majd miután elrepültek, egy szépen kiszínesedett, csaknem fekete hím egyed is követte őket. Fiatal, ez évi példány.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Az is kiderült ám, hogy a szállóvendégünk hol ütötte fel a tanyáját: egy vascső lóg a mennyezeten, valami ismeretlen célból rakta a helyére az előző tulajdonos. A hálóvendég házi rozsdafarkú ezen tölti éjszakákat. Elárulta magát: a cső egyik vége alatt rengeteg apró pöttyentés árulkodik arról, hogy jó az emésztése. Az is ke...