Háztáji természetvédelem

Négy, a környéken gyakoribb ragadozómadár faj is elém került a legutóbbi, oda-vissza 60 kilométeres, Salgótarján és Pásztó közötti utamon. Vörös vércsét három helyen is rendszeresen látok, karvalyt Mátraszőlős és Hasznos között rendszeresen. A barna rétihéja a Sulyom-hegy környékén tanyázik, de láttam a Tar és Hasznos között húzódó szőlők felett is. Egerész meg mindenfelé akad... Barna rétihéja, rövidített nevén brh. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Egy elgázolt egerészölyvet is láttam a 21-es főút mellett. Viszonylag ritkán keverednek az aszfalt fölé, legalábbis ahhoz képest, amennyi az útszéli kerítésoszlopokon üldögél belőlük. Előfordulhat, hogy valami elgázolt állat maradványai miatt közelítik meg az utat és kerülnek végül a kerekek alá. Egerész ölyv az év fáján, a korai juharon pihen. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   A Zagyva-völgyben került elém ez a karvaly. Viszonylag gyakran látok itt példányokat. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Vörös vércse. Öröm, hogy az utóbbi idő...

 Összesítették az ez évi sasszinkron adatait a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei. A Kárpát-medencét felölelő, januárban végrehajtott, három napig tartó megfigyelés nagyjából az évek óta megszokott eredményt hozta. A honlapjukon közzétett összesítés szerint 17 ragadozófaj 18 ezer 486 egyedét figyelték meg a nemzetipark-igazgatóságok és civil természetvédelmi szervezetek közreműködésével. A végeredmény a legtöbb faj esetében elmarad a 2024-es számoktól. A pusztai élőhelyek a sasfajok kedvelt telelőterületei. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán "Magyarország területén a sasfajok szempontjából számos kiemelten fontos telelőhely van. Legnagyobb számban rétisasok telelnek nálunk, mivel a nem vonuló hazai fészkelőkhöz télen északról érkező egyedek is csatlakoznak. Második leggyakoribb sasfajunk a parlagi sas, ahol az állandó hazai költőállományhoz a Kárpát-medence más országaiból származó egyedek csatlakoznak télire. Ritkaságnak számít ugyan, de mi...