Bejegyzések

kert címkéjű bejegyzések megjelenítése

Ma van mifelénk a méhek napja (Fotókkal)

Kép
 Ma van a méhek napja: a beporzók védelmét nem lehet eléggé hangsúlyozni vegyszerektől, mikroműanyagoktól, minden elképzelhető környezetszennyezéstől terhelt, szomorú világunkban. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Az Országos Méhészeti Egyesület honlapja szerint: "Magyarországon április 30-a a Méhek Napja, melyet 1994 óta ünneplünk. (...) Az időpontválasztás nem véletlen: április végén indul be igazán az élet a kaptárakban, és ekkor kezdődik a mézgyűjtés időszaka.  A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a méhek nélkülözhetetlen szerepére az ökoszisztémában és az élelmiszertermelésben. A méhek beporzó tevékenysége nélkül számos növényfaj képtelen lenne szaporodni, ami komoly hatással lenne a biodiverzitásra és az emberi táplálkozásra is." Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Ezt azért nem árt figyelembe venni, amikor a virágos rétek és közterületek, kertek, udvarok tövig kaszálása a divat. (Természetesen szigorúan csak a térkő és a betonba lerakott gyeprács körül.)  M...

Vendég a kert végében, illatos vadnövényt látogatott (Fotók)

Kép
 Miközben a környéken mindenfelé zúgnak a benzinmotoros kaszák és gondosan tövig vágják a füvet, itt-ott kapával annyi tarackot kivágtam a kert végében, amennyi a mulcsoláshoz kellett a petrezselyem-fokhagyma-szamóca vegyeságyásban. Iszonyat szárazság van, a föld felszíne porzik... A kerítés mellett kinőtt egy tő hagymaszagú kányazsombor: állítólag ehető salátának, persze a friss hajtások. Egy hajnalpír lepke látogatta meg. Hajt a dió, elvirított a pitypang, végét járja az április. Hajnalpír lepke a hagymaszagú kányazsombor virágán. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Dióhajtás. Vajon a fúrólégy mekkora támadást intéz idén? Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Nagyrészt elvirágzott a soknevű gyermekláncfű. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Újra fészket épített nálunk egy rozsdafarkú pár (Fotókkal)

Kép
 Tavaly is a pincelépcső felett költöttek, egy tetőtartó gerendán, két fészekaljat neveltek nálunk a házi rozsdafarkúak. Idén is fészket építettek ugyanoda, pontosabban úgy fél méterrel odébb. Másik pár is területet foglalt a közelben, a hímek nem csak énekükkel jelzik a határokat, hanem tettlegességig is fajul a birtokvédelem.  Őszintén remélem, hogy az állandóan nálunk kóborló macskasereg és az alkalmanként megjelenő nyest sem tesz kárt fészekben... Tavaly ősszel egy házi rozsdafarkú rendszeresen a garázsban éjszakázott . Jönni-menni is láttam párszor, de ennél is biztosabb jeleket is hagyott egy, a plafonról lógó rúd alatt. 😉 Rozsdafarkú fiókák a fészekben. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Gyakran megül a kerítésen. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Fiatal hím a énekel a vezetéken. A házi rozsdafarkú neve találó: ház körül látni leginkább.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Április pár apró csodája (Fotókkal)

Kép
 Sok szép pillanata van az áprilisnak, csak ez a hosszan tartó szárazság ne lenne... Meg a fagyok. Oda a cseresznyénk. Ha az aszály marad, a kétéltűek is veszélyben lesznek, pedig márciusban, amikor volt pár esős nap, elég szép számmal lehetett látni őket. A molnár fecskék is megjöttek, a napokban láttam egy 50-60 madárból álló rajt is. A füsti fecskékből vagy két-három pár lehet a környéken. Szinkronúszók. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Szinkronban repülők.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Pihenőre készülők.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Repült az első kardos lepke és füsti fecske is (Fotókkal)

Kép
A napokban láttam az első kardos lepkét: a nagy rókalepke, a C-betűs és a nappali pávaszem mutatkozott már március végétől, húsvét vasárnap egy hajnalpír lepke is meglátogatta a kertet. Repült az első kardos lepke. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán A füsti fecskék csivittelését napok óta hallom a magasból, most végre egy példányt láttam is a kert felett. Bejegyzésekből úgy látom, máshová már április első napjaiban megérkeztek.  Füsti fecske a villanydróton. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Nádszálon. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Nézz be hozzám:  itt.  

Mezeiék megtelepedtek a cinegeodúban (Fotókkal)

Kép
 Tél végén helyére került egy mesterséges fészekodú a kertben, a széncinegéknek szánt típusból. Biztos felfedezték ők is, de valahol máshol készülnek a fiókanevelésre, mert látni szinte mindig látom őket, de az odút mezei verebek foglalták el. A környéken tucatszámra tanyázó házi verebek látványa nem okoz meglepetést. Mezeit viszont akkor láttam a kertben először, amikor bement egyikük az odúba. Kerítésen üldögélő mezei veréb. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   A két ivar ránézésre egyforma. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Egyik madárfaj jött, a mási ment: a főseregély és a rigóvezér tárgyalása (Fotókkal)

Kép
 Elmentek a fenyő rigók, március 14-én láttam az utolsó csapatot a kert végében, 12-15 példány lehetett, pontosabban nem sikerült megszámolni őket. Először takarásban voltak, utána meg többször viszontláttam néhány példányukat; késő délután volt már, éjszakázó helyet kerestek a szőlők és a kertvégek határán.   Szép számmal teleltek a kertünk végében. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Ezen a helyen telelt is egy 30-40 példányból álló csapat; az októberi érkezéskor még voltak vagy 150-en, de a nagy részük elszivárgott a környékről. Érdekes, hogy amikor február 25-én megjött az első seregélycsapat, a fenyő rigók már idejét látták, hogy ők is elinduljanak.  Kedves madaram a fenyő rigó. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Másnap reggel a diófánkon még egymástól karnyújtásnyira üldögélt egy seregély és egy fenyő rigó, mintha beszélgettek volna; el is képzeltem közöttük egy kis dialógust: - Akkor hát megjöttetek - mondta a fenyő rigók vezére. - Itt az ideje - felelte a főse...

Madárdalos reggelek (Fotókkal)

Kép
 Idén télen befagyott a fekete rigók csőre. Tavaly már január 7-én hangolgatott egy példány , a kilenc év után szokatlan keménységgel beköszöntő tél, ami persze már nagyon kellett, február végéig kitolta ezt az időpontot. Más helyen élünk, mint tavaly, a városi környezetben valószínűleg előbb fakadtak dalra a  madarak idén is. Fekete rigó hím a pocsolya szélén. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Male black thrush on the edge of a puddle. Photo: Zoltán Andrásfalvi-Faragó   Rézorrú barátom korán hangol. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Erdei pintyet nem hallottam még az új lakóhelyünkön énekelni; a napokban, hogy otthon jártam, két példány is dalra fakadt a fülem hallatára, ráadásul a belvárosban. Itt egy kicsit utazni kellene ezért az élményért. Erdei pinty. Fotó: Pexels   Sajnos a kertünkbe nem jár. Fotó: Pexels A balkáni gerlék sem maradnak némák tél végén, februárban, ahogy az első enyhébb napok beköszöntöttek, megszólaltak ők is. This winter, the black thrushes...

Zsuzsanna napja van ma, megszólal-e a pacsirta?

Kép
   Ma van a Zsuzsannák névnapja, ami rendes években jeles fordulópont az időjárásban: azt tartja a népi regula, hogyha ma megszólal a pacsirta, már nem tart sokáig a tél. Arra nem tér ki a megfigyelésen alapuló meteorológia, hogy a mezei pacsirtáról van-e szó. Viszont a tél végén ez faj kezd elsőként énekelni, magasan a mezők felett szárnyalva, feltűnő módon, akkor bizonyára róla... Mezei pacsirta, ahogy ritkán látjuk: többnyire a magasba emelkedve énekel. Ez a példány egy kerítésoszlopot választott erre a célra. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Idén nem tudni, hogy alakul a dolog, 2026 február 19-én nem a Mátraalján nulla fok körül alakul a hőmérséklet. Volt az elmúlt időszakban pár tavaszias nap, de nem tartott sokáig; estére és a hétvégére meg hideg, télies időt, havat jósolnak.  Reggel napsütéses, tiszta idő volt, meghallgatom, mind mond a kert vége. 😊   Andrásfalvi-Faragó Zoltán a szerző fotója ©

Vince nem fénylik, a szőlősgazdák bánatára (Fotókkal)

Kép
 A mondás szerint "hogyha fénylik Vince, megtelik a pince." Nos, a Mátraalján nem sok jóra számíthatnak a szőlősgazdák. Borult a reggel, a hó is szállingózik, viszont valamelyest megenyhült a hajnali hideg. Rövidesen olvadás kezdődik, de persze a táj most is gyönyörű . Magasles a hóban. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Jégvilág jégvirágok között. Fagyos a nappal is. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Mácsonyás.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  

Madárvendégek a kert végéből (Fotókkal)

Kép
 Gyakori látogatóink a nagy fakopáncsok: a dióburok-fúrólégy által megcsúfolt termés nagy része most az ő jussuk. Szívesen látom őket, vigyék, ami kell nekik. 😊Egész évben jönnek egyébként, dolgoznak a többi fán is, bár pillanatnyilag nincs sok...  Nagy fakopáncs hím. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Nagy fakopáncs tojó, bár a tarkója épp nem látszik... Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Néhány emlős- és hüllőfaj mellett számos madár- és rovarvendége is volt 2025-ben a kertnek: Nagy gyöngyházlepke,  Kardos lepke ,  Földi poszméh,  Darázscincér faj , kis szarvasbogár   nagy szarvasbogár .  Nézz be hozzám:  itt.    

Madárvendégek a kert végéből (Fotókkal)

Kép
Ha kilépek a házból, elég gyakran hallom a hollók korrogását. A Mátra és a Zagyva-völgy felett jönnek-mennek, januárban kis szerencsével már a nászröptüket is láthatjuk. A tavasz egyik biztos jele, hiába, hogy még csak tél közepe van, a kikelet közeledik! Holló röpképe. Az ék alakú farktollak elárulják, hogy nem vetési varjú került elénk...  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Néhány emlős- és hüllőfaj mellett számos madár- és rovarvendége is volt 2025-ben a kertnek: Nagy gyöngyházlepke,  Kardos lepke ,  Földi poszméh,  Darázscincér faj , kis szarvasbogár   nagy szarvasbogár .  Nézz be hozzám:  itt.  

Madárvendégek a kert végéből (Fotókkal)

Kép
 Nem sok meggyvágót láttam még a kertben: tavaly télen összesen csak kettőt, azok is a második szomszéd diófáján ültek. Portré. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Persze az nem kizárt, hogy amikor nem láttam őket, bejöttek hozzánk is. 😊 Meggyvágó tojó. A nőivarúak színe világosabb, fakóbb. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Vendégek a madáretetőn: Széncinege ; Kék cinege ; Barát cinege ; Rigófélék ;   Néhány emlős- és hüllőfaj mellett számos madár- és rovarvendége is volt 2025-ben a kertnek: Nagy gyöngyházlepke,  Kardos lepke ,  Földi poszméh,  Darázscincér faj , kis szarvasbogár   nagy szarvasbogár .  Nézz be hozzám:  itt.     Fotó: Pexels

Madárvendégek a kert végéből (Fotókkal)

Kép
 Házi veréb bőven tanyázik a környékünkön, a nyári időszakban 60-70 példány is mozgott főleg a tujákon, meg persze más növényzeten, a háztetőkön is. Mostanság jóval kevesebbet látok, de azért minden nap jönnek páran. Az ereszcsatornán szeretnek üldögélni, talán találnak benne valami magevőknek való táplálékot, juhar- és hársmagot például. Házi veréb hím.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Vendégek a madáretetőn: Széncinege ; Kék cinege ; Barát cinege ; Rigófélék ; Meggyvágó . Néhány emlős- és hüllőfaj mellett számos madár- és rovarvendége is volt 2025-ben a kertnek: Nagy gyöngyházlepke,  Kardos lepke ,  Földi poszméh,  Darázscincér faj , kis szarvasbogár   nagy szarvasbogár .  Nézz be hozzám:  itt.     Házi veréb tojó.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Hím portréja.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Madárvendégek a kert végéből (Fotókkal)

Kép
 Naponta általában kétszer jön egy őszapócsapat. Most még 10-12-en vannak, tavaszra valószínűleg fogyatkozik a létszám. Karvaly, macska, más veszélyek lesnek rájuk. Tavaly a szomszéd hatalmas ezüsfenyőjén költöttek is; remélem, idén is lesz eredményes fiókanevelés, bár az a rengeteg szajkó, ami a környéken tanyázik, biztos, hogy gond számukra. Őszapó, a fehérfejűek közül. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Fotó: Pexels  Néhány emlős- és hüllőfaj mellett számos madár- és rovarvendége is volt 2025-ben a kertnek: Nagy gyöngyházlepke,  Kardos lepke ,  Földi poszméh,  Darázscincér faj , kis szarvasbogár   nagy szarvasbogár .  Nézz be hozzám:  itt.   Más vendégek a madáretetőn: Széncinege ; Kék cinege ; Barát cinege ; Rigófélék ; Meggyvágó .

Madárvendégek a kert végéből (Fotókkal)

Kép
 A nagyobb, több fajból álló cinegecsapatokhoz gyakran csatlakoznak csuszkák is. Általában kettő, mert a párok télire sem bomlanak fel. Erős csőrű madarak, néha harkálymódra kopácsolják a napraforgót, a német nevük is az, hogy harkálycinege. No meg, amiből a magyar nevük származik: fejjel lefelé, csúszva közlekedne a fák törzsén. Persze bőven akad kivétel, 😉amikor ellenkezőleg csinálják. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Néhány emlős- és hüllőfaj mellett számos madár- és rovarvendége is volt 2025-ben a kertnek: Nagy gyöngyházlepke,  Kardos lepke ,  Földi poszméh,  Darázscincér faj , kis szarvasbogár   nagy szarvasbogár .  Nézz be hozzám:  itt.     Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Vendégek a madáretetőn: Széncinege ; Kék cinege ; Barát cinege ; Rigófélék ; Meggyvágó .

Madárvendégek a kert végéből (Fotókkal)

Kép
 A nagy, téli vegyes cinegecsapatokhoz gyakran csatlakozik néhány fenyves cinege is. A kertben elég ritkán láttam eddig, de nem is rendkívüli élmény egy-egy példány megfigyelése.   Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Vendégek a madáretetőn: Széncinege ; Kék cinege ; Barát cinege ; Rigófélék ; Meggyvágó . Számos rovarvendége is volt 2025-ben a kertnek, néhány közülük: Nagy gyöngyházlepke,  Kardos lepke ,  Földi poszméh,  Darázscincér faj , kis szarvasbogár   nagy szarvasbogár .  Nézz be hozzám:  itt.  

Madárvendégek a kert végéből (Fotókkal)

Kép
 Még nem láttam őket a kertben, viszont a földúton kezdődő szőlőkben egész évben előfordul. Februárban a hímek jellegzetes éneke igazi tavaszköszöntő. Ha majd sikerül elrendezni a kertet, meg főleg lótrágyát is szerezni, a téli etetésükről is gondoskodni akarunk. Nem szorulnak rá, de öröm látni őket! Citromsármány hím. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Hím és tojó citrom sármány. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Néhány emlős- és hüllőfaj mellett számos madár- és rovarvendége is volt 2025-ben a kertnek: Nagy gyöngyházlepke,  Kardos lepke ,  Földi poszméh,  Darázscincér faj , kis szarvasbogár   nagy szarvasbogár .  Nézz be hozzám:  itt.