Háztáji természetvédelem

 Összesítették az ez évi sasszinkron adatait a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei. A Kárpát-medencét felölelő, januárban végrehajtott, három napig tartó megfigyelés nagyjából az évek óta megszokott eredményt hozta. A honlapjukon közzétett összesítés szerint 17 ragadozófaj 18 ezer 486 egyedét figyelték meg a nemzetipark-igazgatóságok és civil természetvédelmi szervezetek közreműködésével. A végeredmény a legtöbb faj esetében elmarad a 2024-es számoktól. A pusztai élőhelyek a sasfajok kedvelt telelőterületei. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán "Magyarország területén a sasfajok szempontjából számos kiemelten fontos telelőhely van. Legnagyobb számban rétisasok telelnek nálunk, mivel a nem vonuló hazai fészkelőkhöz télen északról érkező egyedek is csatlakoznak. Második leggyakoribb sasfajunk a parlagi sas, ahol az állandó hazai költőállományhoz a Kárpát-medence más országaiból származó egyedek csatlakoznak télire. Ritkaságnak számít ugyan, de mi...

Egerész ölyv röptében. Gyakran láthatjuk egész évben, télen többen vannak. Fotó: Pexels Az egerész ölyv a leggyakoribb ragadozó madár, tucatszámra látni a mezőkön, erdőszéleken, magányos fákon, kerítésoszlopokon, néha akár a lakott területek felett körözve is. Egy-egy pocokjárta mezőn akár tucatnyi is összegyűlhet vadászni, bár meglehetősen opportunista ragadozó, a dögre is rájár, láttam már siklót zsákmányolni, persze nyáridőben. Télen az északabbra költők feldúsítják a hazai állományt, ilyenkor még többet látni belőlük, a gazdák örülhetnek is a rágcsálóirtó segéderőnek. Azt persze elég nehéz megbecsülni, mennyien lehetnek, de a szakembereknek vannak erre kifinomult módszereik. Na, a lényeg: mennyien is lehetnek a derék egerészek? Több autóutam is lesz a közeljövőben Pásztó és Salgótarján között. Kerek 30 kilométer, egy része lakott területen, de az könnyen kivehető a teljes távból. A két város között persze tudok tenni körutat is, ami tovább növeli a lehetőségek tárházát.  A lény...