Háztáji természetvédelem

 Egyik kedves helyem a Medves-fennsík. Pontosabban a kedvesek között is dobogós helyen áll. Régebben gyakran jártam ide, volt, hogy egy héten többször is meglátogattam, írtam is már róla itt . Rónafalu háztetői. A háttérben a Karancs és Salgó vára. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Kilátás a fennsíkról a Medvesaljára. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Énekes rigó keresgél a gyepen. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Különösen szép és kedves a Medves áprilisban, amikor a vadkörte és -cseresznyefák, a kökénybokrok virágoznak. A téli pihenő után ébredő természet csodája, amit ilyenkor itt láthatunk! Rónafalu, a háttérben Salgótarján húzódik. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Virít még a kökény itt-ott: a tengerszint feletti 500-550 méteres magasságban elterülő fennsíkon a virágzás pár nappal később várható, mint a völgyekben. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Madárdaltól hangos a legelő, mezei pacsirták emelkednek énekelve a magasba, a fekete- és az énekes rigó strófái melle...

 Virágvasárnap van ma, ilyenkor a római katolikus templomokban barkás fűzgallyakat áldanak meg. Ezen a napon az egyház Jézus Krisztus jeruzsálemi bevonulására emlékezik, amikor a tömeg még pálmaleveleket és olajágakat lengetve, ujjongva fogadta a Messiást, hogy aztán pár nap múlva a keresztre feszítését éltesse... Virágvasárnap ünnepéről itt találsz teológiailag pontos információt.   A mi kultúrkörünkben pálma és olajfa híján maradnak ilyenkor jelképként a barkás fűzfaágak. Ezek az időjárás változásai miatt eléggé eltérő fakadást mutatnak, idén például a januári tavaszias napok alatt már kipattantak, a február utolsó hetében betörő hideg pedig megállította a fejlődést.  Mivel idén későn van húsvét, a fűzfákon már kis, zöld levélkék is fakadtak, a barkák elnyíltak mostanra. A templomi szertartásokhoz még márciusban le kellett szedni, hogy megszáradva, apró, szürke nyulacskákra hasonlítva köszöntsék Krisztus érkezését, ami aztán a kereszthalálig és a feltámadás egész Földr...