Háztáji természetvédelem

Valamelyik éjszaka felébredtem a napokban. Sehogyan sem sikerült visszaaludnom, kimentem ezért az erkélyre, mert hallottam, hogy szól a kuvik a közelben. Nagy öröm, mert korábban éveken keresztül a környékünkön tanyáztak, a télen viszont nyomuk veszett, januárban mutatkozott utoljára egyikük. Énekelt még a fülemüle. Fotó: Pexels A kuvik mellett még egy a fülemüle is énekelt, igaz, jó messze, a völgy aljában, a patakparti galériaerdőben vagy annak a környékén. Néha fürjkakas kontrázott neki, ő sokkal közelebb volt, a kertek végéből jött a pittypalatty. Néha rázendítettek a kecskebékák is, messze voltak, a fülemüle háztáján, de elég hangosak ahhoz, hogy a dombtetőre is felhallatsszon a brekegés. A kertekből - tövig kaszálták a többségét - pedig valósággal zengett a tücsökzene. Apróság volt ez az éjszaka és a hajnal határán - mégis szép élmény! 

 Június eleje forrósággal érkezett, eső kellene, de nem irgalmaz az Úr... A mediterrán hangulat nem csak a hőmérsékletben érzékelhető: mostanra teljes pompájában kivirított a levendula. Kardos lepke és két sakktábla lepke, a háttérnem földi poszméh. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Az elmúlt 40 évben egyre népszerűbbé vált ez a valóban gyönyörű növény, ültetvényeket is telepítettek, a közterületeken is mindenfelé ültették, ahogy a kertekben is. Bogáncs lepke.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Káposzta és fehérpettyes álcsüngőlepke.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán A virágzó levendula lila virágok rengeteg rovart csábítanak, különösen látványosak a nagylepkék. Néha  még pillangó is keveredik közéjük, ami ugye lepke, de nem minden lepke pillangó! Legközelebb megnézzük a különbséget. Tobzódás.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Rovarvendégeim a kertben: Darázscincér faj , kis szarvasbogár   nagy szarvasbogár . 

 Alig virradt meg, nagy meglepetésben volt részem: a ház előtt, az utcán valami mozgást észleltem, mintha egy kisebb termetű kutya szaladt volna át az úton és megindult egyenesen felém... A látogató. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Nem kutya volt azonban, hanem egy jól kinőtt mezei nyúl! A szemben lévő telkek felől érkezett, a napokban kaszálták ott a lucernát, nem sok rejtekhely kínálkozik. A nyúl meg- megállva, fülelve közeledett, egészen az előkertünkig jutott. (Közterület ugyan, de nekünk kell karban tartani, úgyhogy vehetjük úgy, a miénk.)  Akkor aztán lépteket hallott a kocsifeljárónkról, fülelni kezdett, majd megugrott és visszaszaladt arra, merről jött. Végigfutott a telkeken, vagy száz méter után tűnt el szem elől. Később, amikor kinéztem az erkélyről, viszontláttam: az út másik oldalán, az árokban csemegézett valamit.  

 Egyelőre kialakítás alatt áll a kertem, de amennyire lehet, próbálok a természettel együtt dolgozni. Nincs vegyszerezés, az invazív növényeket - egynyári seprence, parlagfű, trombitafolyondár - igyekszem kiirtani. Kaszálni legfeljebb ágyásnyi, 5-8 négyzetméteres területet szoktam egyszerre. Közönséges lágybogár. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Ami onnan lekerül, megy mulcsnak. A rovarvilág meg is hálálja, nagyon is változatos. Kicsit sok a hangya, de nagy örömömre - bizonyára a tél végi kemény fagyoknak köszönhetően - a spanyol csigák hada megritkult. A rovarbarát kertek kialakításához információkat találsz itt .