Háztáji természetvédelem

 A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közzétette: 2026-ban az Év madara az énekes rigó . Sok érdekességgel szolgál a természetbarátoknak: mesteri, belülről kitapasztott fészket épít és eszközt is használ, a csigák házát gyakran ugyanazon a kövön töri fel: ez a rigóüllő.  Márciusban számíthatunk az első, telelésből érkező példányokra. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Gyakori faj, jellegzetes énekét - megismétli a strófáit - a városi kertekben, nagy forgalmú parkokban is hallhatjuk, a fekete rigók mellett gyakran láthatjuk a gyepen szaladgálni, miközben gilisztákból, csigákból, férgekből álló táplálékát gyűjti. Énekes rigó. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Az MME a bejegyzésében kifejtették: akár telelő példányok is akadhatnak, ezekre fokozottan kell figyelni a hideg hónapokban. 

 Többször felbukkant a közösségi médiában az év utolsó és első napjaiban egy fehér gólya: a madár nem vonult el a nyár végén, a maconkai víztározón tartózkodott újév környékén. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai befogták a madarat, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság salgótarjáni látogatóközpontjába vitték, ahol tavaszig gondoskodnak róla. Bátonyterenye és Kisterenye között tartózkodott a telelő fehér gólya. Fotó: Pintér Zsolt  Köszönet a fotóért Pintér Zsoltnak, az MME önkéntes munkatársának!  Az elkövetkező napokban kemény hideg várható, így a madár valószínűleg nem jutott volna táplálékhoz.

  Megjöttek vándorútjukról a füsti fecskék. Gyakran már március végén megérkeznek. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Idén az első füsti fecskét Ferencmajorban láttam, Komárom-Esztergom vármegyében. A tó gazdag madárvilágát tanulmányoztuk éppen, amikor csivittelve berepült fölénk öt példány.   Nádszálon egyensúlyozó füsti fecske. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán    A molnár fecskéket április 3-án láttam először Salgótarjánban. Egyetlen pár, a szomszéd lépcsőház egyetlen fészekébe... Remélem, a mieink is megjönnek nemsokára, mint ahogy az elmúlt 25 évben is mindig megjöttek áprilisban, legkésőbb május elején.   A délebbre eső országrészekben már előbb itt voltak, láttam is a jelzéseket a neten. Ettől függetlenül a személyes megfigyelést nem pótolja a képernyő. Remélem, nemsokára parti fecskéket is látok majd valahol! Felénk ritka, sajnos már az alkalmasabb élőhelyekről is eltűnt a 90 százalékuk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület felmérései szeri...

 Összesítették az ez évi sasszinkron adatait a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei. A Kárpát-medencét felölelő, januárban végrehajtott, három napig tartó megfigyelés nagyjából az évek óta megszokott eredményt hozta. A honlapjukon közzétett összesítés szerint 17 ragadozófaj 18 ezer 486 egyedét figyelték meg a nemzetipark-igazgatóságok és civil természetvédelmi szervezetek közreműködésével. A végeredmény a legtöbb faj esetében elmarad a 2024-es számoktól. A pusztai élőhelyek a sasfajok kedvelt telelőterületei. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán "Magyarország területén a sasfajok szempontjából számos kiemelten fontos telelőhely van. Legnagyobb számban rétisasok telelnek nálunk, mivel a nem vonuló hazai fészkelőkhöz télen északról érkező egyedek is csatlakoznak. Második leggyakoribb sasfajunk a parlagi sas, ahol az állandó hazai költőállományhoz a Kárpát-medence más országaiból származó egyedek csatlakoznak télire. Ritkaságnak számít ugyan, de mi...

A fehér gólyák hosszú évekig, évtizedekig is használják fészkeiket, közben hatalmasra, több mázsás súlyúra, méteres magasságúra is növelik a méretét a tavaszi tatarozások után. Ezeket a szakemberek költési időn kívül kezelni szokták, eltávolítják egy részüket, hogy a fészket tartó villanyoszlopok, kémények, tetőgerincek ne károsodjanak. Ez a madarakat a tavaszi érkezéskor nem zavarja meg. Tavaszi érkezés. Fehér gólya a fészkén. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  A nagy méretű, gallyakból épült fészkek alkalmasak más madárfajok megtelepedésére is, hiszen olyan, mintha sűrű sövényben, vagy gallyrakásban költenének. Ráadásul a termetes, erős csőrű gólyák közelében védve vannak a ragadozóktól is. Házi és mezei verebeket gyakran megfigyeltem már a gólyafészek anyagában, egyszer Mihálygergén (Nógrád vármegye) valószínűleg barázdabillegető is költött benne. Erről az 1974 óta folyamatosan lakott fészekről érdekes adatokat tett közzé a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Tö...

 Közleményt adott ki a Magyar Madártani  és Természetvédelmi Egyesület a hazánkban veszélyeztetett fajok megőrzéséről . Megmentésükre "elengedhetetlen a tudományos szakágak, az állami szervek és a lakosság összehangolt, tervszerű együttműködése. Pontosan ezt a célt szolgálják a fajmegőrzési tervek, amelyek összefoglalják a veszélyeztetett fajok természetvédelmi helyzetét, a veszélyeztető tényezőket, illetve a védelmükben foganatosított cselekvési program célkitűzéseit és intézkedéseit. Hazánkban a 43 állat- és 23 növényfajról készült fajmegőrzési tervek nyilvánosak és az állami természetvédelem hivatalos honlapján mindenki számára elérhetőek" - írják.   Bíbic az Ipoly-völgy egyik tocsogóján. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Hozzáteszik: az MME az elmúlt két évben 11 madár- és két hüllőfaj fajmegőrzési tervét is elkészítette. Többnyire olyan ritkaságokról - a túzokról, a kerecsensólyomról, a hiúzról, a magyar kökörcsinről, a rákosi viperáról és más fajokról van ...

A bogyósok, a dísznövények egy része már metszhető. Fotó: Pexels  A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra figyelmeztet, hogy még a költési idő kezdete előtt kell elvégezni a kertekben, parkokban, fasorokban a növényzet visszavágását . A tél végi, kora tavaszi időszak egyébként is a metszés időszaka, fontos, hogy időben megtörténjenek ezek a munkák, nem csak természetvédelmi, hanem a gyümölcstermés szempontjából is.  A szakszerű metszés külön tudomány, érdemes róla hozzáértőktől tájékozódni , bár az is tény, hogy a gyakorlatot nem pótolja semmi. A csonthéjasok - meggy, cseresznye, mogyoró, mandula, kajszi és őszibarack, szilva - metszésével várni kell, amíg rügyes állapotba nem kerülnek. A kiszámíthatatlan téli végi időjárás miatt erre ma már nem lehet időpontot ajánlani, de tény, hogy a munka mindenképpen a költési idény előtti időszakra esik. Fotó: Pexels  Előbbi mellett az épületfelújítások megkezdése is fokozott figyelmet követel, főleg a fecskefész...

A harmadik generációs alak. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán © Megválasztották az Év lepkéjét 2025-re: a pókhálós lepke a befutó - tette közzé a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület itt . A faj különlegessége, hogy évente három generációja repül, az első kettő még valamelyest hasonlít egymásra, de a harmadik már olyan, mintha más faj lenne. A kora tavasztól repülő első generációs alak. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán ©  Gyakori egyébként, erdőszéleken, árokpartokon, ligetekben, akár kertekben is találkozhatunk vele. Andrásfalvi-Faragó Zoltán a szerző fotója ©

Böjti réce Fotó: Pixabay   Kiderült, hogy 2025 madara a böjti réce. Erről a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) tett közzé részletes információt a honlapján. Az MME 1979-ben indította el Év madara című programját. Ennek "célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó akció legutóbbi állomásaként a lakossági internetes szavazást a böjti réce nyerte " - írják a bejegyzésben. Hozzáteszik: "a böjti réce a récefélék családjába tartozó, viszonylag kis termetű vízimadár. Magyarországon szórványos fészkelő, tavasszal a böjti szelekkel érkezik. Eurázsiában és Afrikában fordul elő, különösen a mocsaras, sekély vizű területeken. Hazánkban egészen 2004-ig vadászható volt, de állományának csökkenése indokolttá tette természetvédelmi oltalmát, így 2008-tól védett, jelenleg fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1...