Háztáji természetvédelem

 A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közzétette: 2026-ban az Év madara az énekes rigó . Sok érdekességgel szolgál a természetbarátoknak: mesteri, belülről kitapasztott fészket épít és eszközt is használ, a csigák házát gyakran ugyanazon a kövön töri fel: ez a rigóüllő.  Márciusban számíthatunk az első, telelésből érkező példányokra. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Gyakori faj, jellegzetes énekét - megismétli a strófáit - a városi kertekben, nagy forgalmú parkokban is hallhatjuk, a fekete rigók mellett gyakran láthatjuk a gyepen szaladgálni, miközben gilisztákból, csigákból, férgekből álló táplálékát gyűjti. Énekes rigó. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Az MME a bejegyzésében kifejtették: akár telelő példányok is akadhatnak, ezekre fokozottan kell figyelni a hideg hónapokban. 

 Összesítették az ez évi sasszinkron adatait a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei. A Kárpát-medencét felölelő, januárban végrehajtott, három napig tartó megfigyelés nagyjából az évek óta megszokott eredményt hozta. A honlapjukon közzétett összesítés szerint 17 ragadozófaj 18 ezer 486 egyedét figyelték meg a nemzetipark-igazgatóságok és civil természetvédelmi szervezetek közreműködésével. A végeredmény a legtöbb faj esetében elmarad a 2024-es számoktól. A pusztai élőhelyek a sasfajok kedvelt telelőterületei. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán "Magyarország területén a sasfajok szempontjából számos kiemelten fontos telelőhely van. Legnagyobb számban rétisasok telelnek nálunk, mivel a nem vonuló hazai fészkelőkhöz télen északról érkező egyedek is csatlakoznak. Második leggyakoribb sasfajunk a parlagi sas, ahol az állandó hazai költőállományhoz a Kárpát-medence más országaiból származó egyedek csatlakoznak télire. Ritkaságnak számít ugyan, de mi...

A fehér gólyák hosszú évekig, évtizedekig is használják fészkeiket, közben hatalmasra, több mázsás súlyúra, méteres magasságúra is növelik a méretét a tavaszi tatarozások után. Ezeket a szakemberek költési időn kívül kezelni szokták, eltávolítják egy részüket, hogy a fészket tartó villanyoszlopok, kémények, tetőgerincek ne károsodjanak. Ez a madarakat a tavaszi érkezéskor nem zavarja meg. Tavaszi érkezés. Fehér gólya a fészkén. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  A nagy méretű, gallyakból épült fészkek alkalmasak más madárfajok megtelepedésére is, hiszen olyan, mintha sűrű sövényben, vagy gallyrakásban költenének. Ráadásul a termetes, erős csőrű gólyák közelében védve vannak a ragadozóktól is. Házi és mezei verebeket gyakran megfigyeltem már a gólyafészek anyagában, egyszer Mihálygergén (Nógrád vármegye) valószínűleg barázdabillegető is költött benne. Erről az 1974 óta folyamatosan lakott fészekről érdekes adatokat tett közzé a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Tö...

 Közleményt adott ki a Magyar Madártani  és Természetvédelmi Egyesület a hazánkban veszélyeztetett fajok megőrzéséről . Megmentésükre "elengedhetetlen a tudományos szakágak, az állami szervek és a lakosság összehangolt, tervszerű együttműködése. Pontosan ezt a célt szolgálják a fajmegőrzési tervek, amelyek összefoglalják a veszélyeztetett fajok természetvédelmi helyzetét, a veszélyeztető tényezőket, illetve a védelmükben foganatosított cselekvési program célkitűzéseit és intézkedéseit. Hazánkban a 43 állat- és 23 növényfajról készült fajmegőrzési tervek nyilvánosak és az állami természetvédelem hivatalos honlapján mindenki számára elérhetőek" - írják.   Bíbic az Ipoly-völgy egyik tocsogóján. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Hozzáteszik: az MME az elmúlt két évben 11 madár- és két hüllőfaj fajmegőrzési tervét is elkészítette. Többnyire olyan ritkaságokról - a túzokról, a kerecsensólyomról, a hiúzról, a magyar kökörcsinről, a rákosi viperáról és más fajokról van ...

 Közeledik a költési szezon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei pedig arra figyelmeztetnek, hogy a postaládánkba is beköltözhetnek a széncinegék . A legtermetesebb cinegefaj alkalmazkodóképes, nem csak a táplálkozásban, hanem a fészkelőhely megválasztásában is. Fali üregektől a csővégekig szinte bármilyen magasságban előfordulhat fiókanevelés. Széncinegék. Hangjuk már napok óta élteti a tavaszt. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán A honlap bejegyzésében a megelőzésre és a már megkezdett költés megóvására is adnak tanácsokat. Azt külön öröm olvasni, hogy az emberek többsége szívesen veszi, ha a széncinegék egy kis időre, bő egy hónapra elfoglalják a mesterséges fészekodúkra tényleg nagyon hasonlító podtaládákat. Hím széncinege (jobbra.).  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán A széncinegéknek a 32 milliméter átmérőjú bebújónyílás a legalkalmasabb. A szűkebb, 28 milliméteres  z apróbb cinegefajok számára megfelelő, a téli etetőket látogató cinegefajok ...

 A késő őszi fagyoktól a kora tavaszi időszakig, novembertől márciusig etetjük a madarakat. A legjobb és legolcsóbb, könnyen beszerezhető élelem számukra a fekete napraforgó. Van még számos alternatíva, de ebben fogadjuk meg a szakemberek tanácsait ! Kékcinege, nyakatekert kis madár. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Általában a széncinegék fedezik fel elsőként az ingyenkonyhát, majd társul hozzájuk néhány kék- és barát-, fenyvescinege, csuszka. A rendszeresen etetett helyeket meggyőződésem, hogy ismerik és emlékeznek is rájuk, rendszeresen ránéznek már a nyár végi, őszi kóborlásaik idején. Erdei pinty. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  A nagyobb etetőkön biztosan számíthatunk a pintyfélék látogatásaira. A tengelicek gyakran csapatostól érkeznek, a zöldikék, a csízek, az erdei pintyek, a meggyvágók, a fenyőpintyek sem számítanak meglepetésnek. Nem csak az etetőre mennek rá, szívesen szedegetik körülötte a többi faj által szétszórt hulladékmagot is. Házi és mezei veréb ...

A bogyósok, a dísznövények egy része már metszhető. Fotó: Pexels  A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra figyelmeztet, hogy még a költési idő kezdete előtt kell elvégezni a kertekben, parkokban, fasorokban a növényzet visszavágását . A tél végi, kora tavaszi időszak egyébként is a metszés időszaka, fontos, hogy időben megtörténjenek ezek a munkák, nem csak természetvédelmi, hanem a gyümölcstermés szempontjából is.  A szakszerű metszés külön tudomány, érdemes róla hozzáértőktől tájékozódni , bár az is tény, hogy a gyakorlatot nem pótolja semmi. A csonthéjasok - meggy, cseresznye, mogyoró, mandula, kajszi és őszibarack, szilva - metszésével várni kell, amíg rügyes állapotba nem kerülnek. A kiszámíthatatlan téli végi időjárás miatt erre ma már nem lehet időpontot ajánlani, de tény, hogy a munka mindenképpen a költési idény előtti időszakra esik. Fotó: Pexels  Előbbi mellett az épületfelújítások megkezdése is fokozott figyelmet követel, főleg a fecskefész...

 Tavaly és tavalyelőtt mindennapi vendég volt a kertben az ökörszem, leginkább a kivágott fák és bokrok halomba rakott gallyai között, meg a bontott faanyag szó szerint ház méretű kupacában bujkált. Ezek rejtekhelynek is kiválóak voltak, mellette telelő rovarokat, bábokat és petéket, pókokat találhatott az emberi szemnek valamiért kellemetlen, rendezetlen viszonyok között. Ökörszem. Az etetőre szoktatható, de a siker nem garantált. Fotó: Pexels  Ősztől kora tavaszig gyakran láttam, a 6-7 gramm súlyú, parányi madárka néha karnyújtásnyi távolságból is. Idén nem jelentkezett, kétszer hallottam ökörszem csettegését a kerten túli, elhanyagolt szőlőből. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tanácsokat is ad a parányi madárka kertbe való csábítására. Az esélyeket javítja, hogy a télen tápláléka után kóborló madár sokfelé, a lakott területeken is felbukkanhat. A különleges életmódot folytató ökörszemről így írnak:  " Inkább egér, mint madár Az ok elsősorban az, hogy az...

  Fehér gólya az Ipoly-völgyben. Illusztráció, nem Ménes van a képen! Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Ott tartottunk tegnap, hogy a költöző madarakra nagyon sok veszély leselkedik a vándorúton . A természet persze keményen szelektálja az élet résztvevőit, a gond nem is ezzel van, hanem azzal a mérhetetlen pusztítással, amit az ember okoz, részben gazdasági okokból, részben puszta szórakozásból. Az egyik ismertté vált érdekes, bár szomorú eset a Ménes nevű gólya története. A Szécsényhez tartozó Pösténypusztán, az Ipoly-völgyben bújt ki a tojásból 2013-ban, majd jeladót kapott egy kutatási programban. A madárról az MME munkatársa fotókat is készített, megtalálod őket: itt . Augusztus közepén, amint eljött az ideje, Ménes is megindult a fajtársakkal Afrika felé, a Boszporusz-útvonalat alig elkerülve. Egyiptomig el is jutott baj nélkül. Kálváriája azzal kezdődött, hogy a jeladót észrevették a hátán, amit a "Madarak határok nélkül" című kutatási programban járatlan helyi hatóságo...

  Pókhálós lepke tavaszi alakja Idén az Év lepkéje a pókhálós lepke: tette közzé a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.  Mintha nem is ugyanazt a rovarfajt látnánk, annyira különböznek a nemzedékek!   Különlegessége, hogy évente három generációja repül, az első kettő még valamelyest hasonlít egymásra, de a harmadik már olyan, mintha más faj lenne. Gyakori egyébként, erdőszéleken, árokpartokon, ligetekben, akár kertekben is találkozhatunk vele. Andrásfalvi-Faragó Zoltán a szerző fotója ©

  Pirosodnak a sombokrok vesszői, láttam a hollók nászröptét, dalol a feketerigó. Csupa tavaszi jel! Nem olyan sokára már számíthatunk az érkező vándorokra Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  A fehér gólyák, teleljenek bárhol, ez idő tájt már valószínűleg megindulnak haza, észak felé, a költőterületeikre. Pár évvel ezelőtt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület egy magyar-szlovák programjának köszönhetően több fiatal fehér gólya, zömmel mentett és a vándorút megkezdése előtt szabadon engedett madarak, jeladót kaptak. A GSM-koordináták óránként érkeztek, a jelek alapján pedig pontos képet kaphattunk az egyes példányok vonulási útvonalairól, telelőhelyeiről, néha pusztulásuk helye és oka is kiderült.  Az korábban is ismert volt, hogy a magyar gólyák, a németországi Wesel folyótól keletre költő állománnyal együtt, a Boszporusznál gyülekeznek, majd Európát elhagyva Anatólia felett érik el a Közel-Keletet. Innen - a Földközi-tenger partvonalát követve - a Nílusig vonu...

  Kék cinege a madáretetőn. Ugye, hogy könnyen felismerhető? Fotó: Pexels Madármegfigyelők bevonásával kezdett téli akcióba a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) még múlt év december 28-án. A természetvédő szervezet két hónapos téli akciója február 28-ig tart. Várják az önkéntesek adatait, főleg a madáretetők környékéről. A madárleső program ezen a télen is a madáretetők és a parkok, kertek madarait veszi számba múlt év december 28-a és február utolsó napja között. Bárki részt vehet benne előzetes természetismereti képzés nélkül, az adatok feltöltéséhez csak mobiltelefon, ha nincs, egy jegyzetfüzet kell. Az önkéntesek értékes adatokkal segíthetik az MME munkáját – írja honlapján a természetvédő szervezet. Széncinege, a leggyakoribb vendég a madáretetőkön Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán „Az adatrögzítés és -beküldés egyszerűsítése érdekében tovább fejlesztettük a Turdus nevet viselő mobiltelefonos appot is. Ezt eddig csak szakmai adatgyűjtésre has...

Böjti réce Fotó: Pixabay   Kiderült, hogy 2025 madara a böjti réce. Erről a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) tett közzé részletes információt a honlapján. Az MME 1979-ben indította el Év madara című programját. Ennek "célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó akció legutóbbi állomásaként a lakossági internetes szavazást a böjti réce nyerte " - írják a bejegyzésben. Hozzáteszik: "a böjti réce a récefélék családjába tartozó, viszonylag kis termetű vízimadár. Magyarországon szórványos fészkelő, tavasszal a böjti szelekkel érkezik. Eurázsiában és Afrikában fordul elő, különösen a mocsaras, sekély vizű területeken. Hazánkban egészen 2004-ig vadászható volt, de állományának csökkenése indokolttá tette természetvédelmi oltalmát, így 2008-tól védett, jelenleg fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1...