Háztáji természetvédelem

 Idősebb erdőkben, gyümölcsösökben, vagy akár parkokban járva néhol találkozhatunk a harkályfajok munkájának nyomaival. Nem csak az idősebb fákba vájt odúkra, vagy a rovarok után megvésett fakéregre kell itt gondolni. Ágvillába, fakéregbe szorított magok, makkok, fenyőtobozok mutatják, hogy hol kopácsoltak a madarak a beltartalom után kutatva. Az alkalmas, munkavégzésre leginkább megfelelő helyekre a harkályok összehordják a táplálékukat, rendszeresen ott táplálkoznak. Nagy fakopáncs hím. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Sajnos nem mindig jutott eszembe, hogy le is fotózzam, ha ilyet látok, de azért mindig megnéztem, mit bontogattak az adott környéken élő harkályfajok, többnyire nagy fakopáncsok. Télen ugyanis rovarok híján éhen halnának, ha csak abból kellene megélniük, amit a kéreg alól, vagy a korhadó fából kikopácsolnak. Így aztán a tápanyagban gazdag magok is szóba jönnek a túlélés végett. Mit találhatunk a harkályműhelyben? Nos, ez leginkább a környezettől függ. Ahol fe...

 Hideg hét után vagyunk, párszor mínusz tíz fok alá ment hajnalra a hőmérséklet. A természetben nagyon nagy szükség van ezekre a dermesztő időszakokra, főleg, hogy már évek óta nem volt ilyen... Sok kártevő elpusztul ilyenkor, amiből ijesztő módon van egyre több a távol-keleti poloskafajoktól a spanyol csigáig... Közép fakopáncs.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Az alacsony hőmérséklet ellenére a napokban többször hallottam a harkályok dobolását: kiszáradt ágcsonkot kapácsolnak ilyenkor, ami rezeg és felerősíti a hangot. A területfoglalást jelzi, a párbaállás és az odúvésés, vagy legalábbis takarítás után pedig kezdődhet a költés. Persze hallottam már harkálydobszót januárban is, de hát ez attól is függ, mennyi időt tud a természetben tölteni az ember. Nagy fakopáncs hím. A tarkón látható piros sáv a tojó madáron hiányzik, egyszínű fekete. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán A közép és a nagy fakopáncs méretre nagyjából egyforma, de a két képet összehasonlítva elég jól láthatók a ...