Háztáji természetvédelem

 Valahogy áprilisban elkezdtem számolgatni, hol és mit látok elgázolva. Aztán valahol eltévesztettem, az útjaim is megritkultak, de egy 30 kilométeres szakaszon legalább tucatnyi sünt láttam elgázolva tavasz óta. A fekete rigókra is rossz idők jártak, borz is volt négy-öt. Róka viszont csak kettő. Az több szokott lenni. Tapsi bevégezte... Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Most egy újabb mezei nyúl került elém, idén már a negyedik. Ez azonban kifejlett példány, a másik három süldő nyulacska volt. Persze végezhetett vele ragadozó is, vagy ki tudja, kicsoda, micsoda, mindenesetre az aszfalton találtam Sámsonháza és Tar között, nem messze a 21-es főút felhajtójától. A fejénél és a nyakánál már kikezdték a varjúfélék.  A békák különösen nagy veszélyben vannak, ha aszfaltutat kell keresztezniük. Egyikük pusztulásáról írtam itt . A borzokat és a nyesteket sem kíméli a forgalom, ahogy a fiatal nyulakat sem.

 Szedi áldozatait a forgalom a Mátraalján. Pásztón két gyönyörű hím feketerigót láttam az útszélen. Az történhetett, hogy tettlegességig fajulhatott egy veszekedés, aztán figyelmetlenül nekirepültek valami járműnek. Ugyanitt a napokban egy sün is volt elgázolva, belőlük a 21-es főút mellett is volt az utóbbi egy hónapban pár példány. Ahogyan nyestek is... Aprócska mezei nyúl végezte a főúton; a hulla épnek tűnt, de valószínűleg elgázolták őt is. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán A 21-esen Újlakpuszta közelében egy aprócska mezei nyulat sikerült lefotózni is. Az út szélén hevert, olyan szakaszon, ahol meg is lehetett állni a közelében. Madarak, a felismerhetetlenségig kilapítva, sokfelé voltak az aszfalton itt is. Többségük feketerigó lehetett. Hasznoson egy teljesen kivasalt harkály, valószínűleg nagy fakopáncs tollait lengette a szél. A fiatal, tapasztalatlan madarak különösen nagy veszélyben vannak a kirepülés után, a macskák után a forgalomnak esik áldozatul a legtöbb. A Kis-Zagyv...

 Láttam a napokban párszor, hogy a hím feketerigók összeverekedtek. Kemény fickók, valóságos légcsárdást járnak, amikor összecsapnak az élőhelyüket védve. A madarak egy része a költés idejére revírt foglal, akkorát, amekkora élelemszerző terület kell a fiókák felneveléséhez. Rézorrú barátom főleg reggel és este fakad dalra. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   A fiókanevelés nagy munka, a madárszülők sokat dolgoznak ilyenkor. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Egy-egy ilyen terület az elfoglalását és határát jelzik a hímek az énekükkel. Az emberi fülnek gyönyörű a madárdal, sokan azt gondolják, hogy a szárnyas örömében fakad dalra, dicsérve a napfényt, a hajnalt, az estét, a párját, az utódait vagy akármit, holott nem tudjuk, mit mondanak ilyenkor. Hím feketerigó téli portréja. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Lehetséges, hogy válogatott sértéseket vágnak egymás fejéhez? Például az a feketerigó, amelyik a birsalmafán énekelt ma reggel, talán azt üzente a másik hím madárnak: "ú...

 A héten minden nap volt egy oda-vissza 60 kilométeres utam a 21-es számú főúton, Pásztó és Salgótarján között. Az aszfalton mindig látni elgázolt állatokat, egész évben, egerész ölyvtől a dámszarvasig, feketerigótól a  rókáig. Május elején két borzot láttam elgázolva a 21-es főút mellett. Áprilisban volt egy harmadik is. A kép még tavaly készült egy mellékút mellett, a kétszer kétsávos főúton nem lehet akárhol megállni. Fotó: Andrádfalvi-Faragó Zoltán  A héten egy nagyon fiatal, még süldőnek sem tekinthető mezei nyulat találtam Vizslás-Újlakpusztánál. A borzokra rossz idők járnak, a Sulyom-hegy és Mátraverebély között kettőt is elgázoltak. Másnapra eltűnt mind a kettő, valószínűleg elszállították őket. Sorra repülnek ki a madárfiókák, életük kezdeti szakaszában fenyegeti őket a legtöbb veszély. A házi macskák mellett a forgalomnak is sokan áldozatul esnek, megfelelő tapasztalatok híján. Egy feketerigó tollait lengette a szél a 21-esen, még két-három olyan kivasalt mad...

A feketerigó sokszor már januárban is énekel. Eleinte halkan, a bokrok mélyén, csak úgy magának hangolgat, aztán egyszer csak egy hajnalon rigófütty száll a sötétben... Akár januárban is, de februárban már egészen biztosan.Idén is az utóbbi években megszokott időpontban, már január 7-én dalra fakadt egy példány. Enyhe napok jártak az idő tájt... Mint minden évben, idén is a feketerigó fakadt dalra elsőként. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Korai megszólaló a balkáni gerle is, de az a monoton huhúkolás, amit sokszor már januárban is produkálnak, elég erős fantáziával nevezhető madárdalnak. Az erdei pinty február 21-én énekelt először az ablakom alatt. Február közepén már széncinegék is éltették a tavaszt, a madáretetőre járók között egyre gyakoribbá vált a civakodás, megkezdődött a párok kialakulása is. A "ki-ki-tél" február közepén már nem meglepetés. Az már nem az ablakom alatt történt, hogy a citromsármányt énekét február 23-án hallottam először a Kis-Zagyva-völgyben, Sá...

 Ki, hogy van vele, nekem egész évben a február végétől május elejéig tartó időszak a legkedvesebb. A természet megújulásának már a tél közepétől számos jele van, kezdi a nagy termetű ragadozók fészekfoglalása, a hollók nászröpte, a harkályok dobolása... Aztán amikor a fűzvesszők sárgállani kezdenek, már biztos, hogy közel tavasz. Idén február végén volt végre pár hidegebb nap, most is mínusz egy fokra ébredtünk, de ez már a naptári tavasz első napja. Leánykökörcsin. A legkorábban virágzó növények közé tartozik. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Télidőben a következő jel, amikor dalra fakad a feketerigó, a széncinege, az erdei pinty , a citromsármány . (Enyhébb napokon a balkáni gerle is sokszor megszólal, de az ő hangját azért túlzás madárdalnak tekinteni.) Martilapu virít a vízparton. A völgyek aljában már tél végén nyílik, a hegyvidéki bükkösökben április közepéig is elhúzódhat a virágzása. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  A hóvirág kertészeti változata már január ele...

Feketerigó hím a pocsolyában. Télen is szoktak ám fürdeni, ha vízhez jutnak, akár havas-fagyos időben is!   Madárdalos január - ez olyan róka fogta csuka. Madárdalos lehet a tél végétől nyár közepéig terjedő időszak, április-május-júniussal a csúcson. Persze januárban sem egyedülálló a dolog, de lényegesen ritkább, mint az előttünk álló hónapokban. Január elején párszor megszólalt már a balkáni gerle a ház előtt, de azt a tompa huhúkolást, amit ők tudnak, nem igazán tartjuk madárdalnak. Ma azonban, január 7-én, hajnali négy óra után pár perccel dalra fakadt az ablakom alatt egy fekete rigó! Nem énekelt sokat, csak pár strófát, de bizonyára érezte a tavaszt az éjszakai eső után, a nulla fokot majdnem elérő hőmérséklet mellett is. Korai persze, hogyne lenne az. A feketerigó azonban az első énekesek közé tartozik, - nem csak az év elején, hanem a füttycifrázás minőségének tekintetében is. Aztán, hogy területfoglalás jogcímén miféle csúnyaságokat vágnak ilyenkor egymás fejéhez a hím ri...