Háztáji természetvédelem

 A naptári tél utolsó napja van. Lehet még hideg, jöhet hó, akár áprilisig is, fagyhat még májusban is... Így a végén azonban elmondhatjuk: enyhe három hónap után vagyunk. A tél február utolsó hetére ugyan megemberelte magát, pár napig mínusz tíz fok alatt volt a hőmérséklet. Dámszarvasokat gyakran láttam, néha négy-öt rudlit is naponta. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán A pár centi hó, amikor esett vagy háromszor december óta, olyan sajtóvisszhangot kapott, mintha méteres lepel borította volna be a Kárpát-medencét. Pár napnál tovább egyszer sem tartott, amikor esett is egy kis fehér csapadék. Zúzmarás időszak is csak január elején volt pár napig, az első napsugarak el is vitték egykét óra leforgása alatt. Kékcinege az etetőn. Átlagos volt a madárjárás. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Ami nagy baj, hogy szokatlanul száraz is volt 2024-2025 tele, aminek majd a tavaszi felmelegedéssel látjuk csak igazán a kárát. Egyrészt a talajból hiányzik a víz, vetésnél-ültetésnél ez nagyon na...

 Úton voltam a Kis-Zagyva-völgyben. Akkor megyek erre, ha nem kell rohanni, lehet nézelődni és megállni, ha valami érdekeset látok: nagyvad mellett, néha ritkább madárfajok is megmutatják magukat, a gyakoriak meg nagyon is sűrűn. Egy térségi hulladéklerakó miatt a holló közönséges, öt-hat egerészölyvet biztosan látni az út mellett, nagy őrgébics, vörös vércse, karvaly is jó eséllyel látható a téli időszakban, még kisebb vizes élőhelyek is találhatók itt a völgy aljában. Dámbikák a domboldalban. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Egy helyen dámokat vettem észre, egy napsütötte domboldalban hevertek, cserkelésre alkalmas helyen. Meg is próbáltam rájuk menni pár fotó reményében, bár jó messze voltak. Közben láttam egy karvalyt, korrogva repülő hollókat, aztán pedig a mezőkön, erdőszéleken hallható egyik legjellegzetesebb hangot: egy citromsármány énekét. A napokban Zsuzsanna napjára nem szólalt meg a mezei pacsirta felénk, de a citromsármány éneke legalább olyan biztos jele a tavas...