Háztáji természetvédelem

 Többször felbukkant a közösségi médiában az év utolsó és első napjaiban egy fehér gólya: a madár nem vonult el a nyár végén, a maconkai víztározón tartózkodott újév környékén. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai befogták a madarat, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság salgótarjáni látogatóközpontjába vitték, ahol tavaszig gondoskodnak róla. Bátonyterenye és Kisterenye között tartózkodott a telelő fehér gólya. Fotó: Pintér Zsolt  Köszönet a fotóért Pintér Zsoltnak, az MME önkéntes munkatársának!  Az elkövetkező napokban kemény hideg várható, így a madár valószínűleg nem jutott volna táplálékhoz.

 Esőt ígér a meteorológia, remélem, máshol kaptak is belőle, mert a Mátraalján csak pár csepp esett. Vörös vércse, gyurgyalagok, hollók, tengelicek és kenderikék mutatták meg magukat a többi mindennapi madárral együtt. Bár ez idő tájt, Istennek hála, ők is mindennapiak. Tarlóhántás keresgélő fehér gólyákkal. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán archív  A gólyák viszont elmentek a környékről, itt már nem láttam egyet sem napok óta. A kép az Ipoly-völgyben készült pár éve, nagy csapat, vagy harminc gólya követte a traktort és szedegette táplálékát a hantok közül. Mit lehet tenni, az idő rohan... Viszont látásra jövőre! Elutaznak melegebb éghajlatra.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán archív   Néhány emlős- és hüllőfaj mellett számos madár- és rovarvendége van a kertnek: Nagy gyöngyházlepke,  Kardos lepke ,  Földi poszméh,  Darázscincér faj , kis szarvasbogár   nagy szarvasbogár .  Nézz be hozzám:  itt.  

 Augusztus első napjaitól bizony előfordult, hogy üresen láttam a gólyafészket a főút mellett. A két fióka kirepült, július végétől próbálgatták a szárnyaikat, felemelkedtek a levegőbe, aztán egyszercsak elrugaszkodtak a biztonságot jelentő gallyfészekből. Megindulnak a nagy vándorútra, ami akár a Fokföldig is vezethet, az út közben tett, élelemszerző kóborlásokkal együtt oda-vissza 20 ezer kilométer is lehet. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Egy darabig, úgy egy hétig még vissza- visszajártak, gyakran valamelyik szülő is ott álldogált a szomszédos villanyoszlopon, vagy a fészekre is rászállt. A mezőkön még ott járnak ilyenkor.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Lehet, hogy néha, rövid időre még hazalátogatnak, de a fehér gólyák augusztus közepén már csapatokba verődnek, hogy a nagy parancsnak engedelmeskedve meginduljanak dél felé. Visszavárom őket! Kelep Elek elköszön márciusig.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Néhány emlős- és hüllőfaj mellett számos madár- és r...

 Nyár közepe van. A kis gólyák a szárnyukat próbálgatják, néha már egy kicsit a levegőbe is emelkednek, nemsokára kirepülnek. A kora nyári virágok közül még virít néhány, pipacsot is látni itt-ott, meg réti bakszakállt, közönséges párlófüvet, lizinkát... Szárnyra kelt az öreg madár. Nemsokára kirepülnek a fiatalok. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  A madárdal elhallgatott mostanra, persze nem némák a szárnyasok, de területet már nem foglalnak. A sárgarigók etetik a fiókáikat, közben flótázik a hím. Nagy öröm, ha sikerül megpillantani valamelyiküket, de vagy a fényképező, vagy a madár, a kettő együtt nem jött még össze... Két vagy három fiókájuk repült ki idén. Mezei cickafark és vetési pipacs.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Szamárkóró.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Pipacsvirág.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Vörös vércse. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Énekel a kertben a barát poszáta, csak a hangját hallottam eddig, nem láttam még idén. Bekörözött egy egerész ölyv is a telek fölé, nemsokára egy vörös vércse támadta; ez rendkívüli öröm volt, mintha a vércsék többen lennének már a Mátraalján. A kuvikot viszont január óta nem láttam,-hallottam, újabb köpetét sem találtam... Remélem, azért jól vannak...   A távolban egy hím cigánycsuk. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Amerre járok, szerencsésen megérkeztek a fehér gólyák. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Sokfelé túlélték a fagyokat a kökénybokrok virágai. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Andrásfalvi-Faragó Zoltán a szerző fotói ©

 Még csak két napja érkezett meg a gólyánk , aztán, bár jártam a fészek felé, egyetlen madarat sem találtam ott. Ma azonban fordult a kocka! Megérkezett a gólyánk párja is, azt nem tudom, hogy a tavalyi-e, vagy újat talált, a lényeg, hogy itt van. Kisterenyén és Vizslás-Újlakpusztán már a kotlás is megkezdődött. Érkezés után nem vesztegetik az időt a fehér gólyák. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  A fehér gólyák nem tétlenkednek a hosszú és bizonyára fárasztó vándorút után azonnal a családalapítás nagy munkájába fognak. Gólyanász. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   A kertben a vörösbegyeket párban láttam, több alkalmas gallyrakás is van a fiókanevelésükhöz. A kenderike is rendszeresen énekel a fák hegyén. A feketerigók fészkét meg is találtam az egyik tuján. Azt a legkönnyebb, jó nagy... A széncinegék is költhetnek valahol, de az odút nem foglalták el.     Andrásfalvi-Faragó Zoltán a szerző fotója ©

 A gólya persze nem a miénk, még annyira sem, hogy az utcánkban lakjon. A fészek a főút mellett van, légvonalban nincs messze, aszfalton annál inkább... A lényeg, hogy megjött valamikor mostanában, én ma láttam először. Egyedül volt és a fészken álldogált. Remélem, a párja is megérkezik rövidesen! Fehér gólya. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán archív   Andrásfalvi-Faragó Zoltán a szerző fotója ©

 Sorra érkeznek a vándormadarak a telelésből. Idén már láttam néhány fajt, ami a hideg hónapok után megérkezett a környékünkre. Mivel Nógrádban élek, így a délebbre élők persze jóval előbb is megfigyelhetik ezeket a vonuló madarakat. Elsőként a barázdabillegetőt figyeltem meg a vándorok közül, március 1-én. Ahhoz képest, hogy láttam már Salgótarjánban január 25-én is egy példányt, ez jó későn volt. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán barázdabillegetőt , március 1-én; örvös galambot március 14-én figyeltem meg először az idén.   Az örvös galamb a lakott területeken is egyre gyakoribb. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Az első énekes rigó t március 15-én láttam. Énekes rigó. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  A hónap közepén megfigyeltem az idei első házi rozsdafarkút is, Fehér gólyát és cigánycsukot március 22-én láttam először. Cigánycsuk hím. Mindig nagy öröm a márciusi érkezésük! Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Csilpcsalp füzikét 26-án már hallottam, de nem láttam.  Még...

 Március harmadik dekádjára megérkeztek az első fehér gólyák Nógrád északi részére. A február végén beköszöntő hideg biztosan hátráltatta őket, mert volt már olyan év, hogy jóval korábban megjöttek. Persze nem a hideg tartja távol a vándorokat, azt bírnák, de olyankor nem találnak elegendő táplálékot. Egyedfüggő persze ez is, hiszen vannak olyan példányok, amik ki is telelnek a Kárpát-medencében.    Idén az első fehér gólyát Vizslás-Újlakpusztán láttam, március 22-én. Érkezhetett persze napokkal is korábban, nem jártam arrafelé. A gyakoribb útjaim során látható négy másik gólyafészekben, a Kis-Zagyva-völgyben és a Mátraalján ma még nem volt lakó. Nincsenek persze elkésve, remélem, rövidesen megjönnek! A fehér és a fekete gólya közötti különbséget jól láthatod: itt .   Andrásfalvi-Faragó Zoltán a szerző fotói ©  

 Sorra érkeznek a vándormadarak a telelésből, barázdabillegetőt , énekes rigó t, házi rozsdafarkút, meg még egy-két vonuló fajt láttam már az idén. Sajnos nem volt alkalmam utánuk járni, minden megfigyelés lakott területen történt... Március 22-én láttam az első fehér gólyát Vizslás-Újlakpusztán. Pár perccel később egy cigánycsukot is megfigyeltem az út mellett.  Készítettem róluk egy montázst, amin jól láthatók a különbségek. Ugye, hogy nem lehet őket összetéveszteni? A fekete gólya gyűrűje leolvasható volt, pár dolog ki is derült róla. Majd egyszer megírom azt is.   Andrásfalvi-Faragó Zoltán a szerző fotói ©    

  Szürke gém. Gyakori látvány még lakott területeken is felbukkan. Ma már állandónak tekinthető. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán A mezőkön egész évben gyakran láthatunk szürke gémeket, néha nagy kócsagokat, tavasztól kora őszig pedig fehér gólyákat is. Ezek a vizes élőhelyekhez kötődő madarak mit csinálnak a puszta földön, ami sokszor kifejezetten száraz? Szürke gém keresgél a mezőn, még januárban, a Kis-Zagyva-völgyben. A madár alig látható, apró pont a kép előterében. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Nos, főleg a lucernatarlókat járják ezek a gázlómadarak, táplálék után kutatva. A téli időszakban is kínálnak zsákmányt a mezőgazdasági táblák: egerek, pockok ilyenkor is könnyen zsákmányul eshetnek, főleg amiikor felszaporodik az állományuk. A hó jelentene védelmet a  rágcsálóknak, de ugye az nem nagyon volt az elmúlt télen... Láttam is szürke gémeket itt-ott a tarlókon vadászgatni többfelé, tulajdonképpen a gazdák munkáját segítik a túlszaporodott rágcsálók gyérítésével. ...

A fehér gólyák hosszú évekig, évtizedekig is használják fészkeiket, közben hatalmasra, több mázsás súlyúra, méteres magasságúra is növelik a méretét a tavaszi tatarozások után. Ezeket a szakemberek költési időn kívül kezelni szokták, eltávolítják egy részüket, hogy a fészket tartó villanyoszlopok, kémények, tetőgerincek ne károsodjanak. Ez a madarakat a tavaszi érkezéskor nem zavarja meg. Tavaszi érkezés. Fehér gólya a fészkén. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  A nagy méretű, gallyakból épült fészkek alkalmasak más madárfajok megtelepedésére is, hiszen olyan, mintha sűrű sövényben, vagy gallyrakásban költenének. Ráadásul a termetes, erős csőrű gólyák közelében védve vannak a ragadozóktól is. Házi és mezei verebeket gyakran megfigyeltem már a gólyafészek anyagában, egyszer Mihálygergén (Nógrád vármegye) valószínűleg barázdabillegető is költött benne. Erről az 1974 óta folyamatosan lakott fészekről érdekes adatokat tett közzé a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Tö...

 Ígéretem szerint kicsit utána néztem annak, hogy hol is végezte főzőüstben szegény Ménes gólya . (Szomorú története kattintásra elérhető.) A Salugah and Ghazal természetvédelmi területen történt a dolog, Asszuán város közelében, a Nasszer-tó gátja alatt. Magyarul semmit sem tud róla Google barátunk, így a fellelhető angol cikkeket néztem meg. Az ott készült fotók azért árulkodnak a Nílus és a hely - ami Egyiptom legkisebb kiterjedésű természetvédelmi területe - madárvédelmi jelentőségéről! Nagy nehezen találtam egy szabadon felhasználható képet a területről, ami talán megközelíti az eredeti állapotokat. Kinagyítva itt is van villanyvezeték, valami tábla, talán egy csónak is. Fotó: Pexels A nem túl friss brit Wikipédia szerint a szigetek és a környező Nílus-part növényvilágát 94 faj alkotja. A szigetek 1986 óta állnak védelem alatt, az egyik fő cél a fennmaradt őshonos növényvilág megőrzése, ami az évezredek óta művelt Nílus-völgyből már rég kipusztult. A másik cél a vonulás ...

  Fehér gólya az Ipoly-völgyben. Illusztráció, nem Ménes van a képen! Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Ott tartottunk tegnap, hogy a költöző madarakra nagyon sok veszély leselkedik a vándorúton . A természet persze keményen szelektálja az élet résztvevőit, a gond nem is ezzel van, hanem azzal a mérhetetlen pusztítással, amit az ember okoz, részben gazdasági okokból, részben puszta szórakozásból. Az egyik ismertté vált érdekes, bár szomorú eset a Ménes nevű gólya története. A Szécsényhez tartozó Pösténypusztán, az Ipoly-völgyben bújt ki a tojásból 2013-ban, majd jeladót kapott egy kutatási programban. A madárról az MME munkatársa fotókat is készített, megtalálod őket: itt . Augusztus közepén, amint eljött az ideje, Ménes is megindult a fajtársakkal Afrika felé, a Boszporusz-útvonalat alig elkerülve. Egyiptomig el is jutott baj nélkül. Kálváriája azzal kezdődött, hogy a jeladót észrevették a hátán, amit a "Madarak határok nélkül" című kutatási programban járatlan helyi hatóságo...

A vonulás számos áldozatot követel Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Nagyon sok veszély leselkedik a vonuló madarakra. A ragadozók mellett az időjárás viszontagságai is sűrűn szedik az áldozatokat, különösen a fiatal, tapasztalatlan vándorok közül. Ez azonban a természetes folyamatok része, a ragadózó dolga, hogy vadásszon, a viharé, hogy süvítsen... Az emberi tevékenységek, legyen az gazdaság, szórakozás, bármi, súlyosabb kihívásokat jelentenek. Január vége felé már hazafelé indulnak a fehér gólyák . Mik a legfőbb veszélyek, amiket az ember okoz nekik a vándorút során? Első helyen említhető a sok villanydrót, a vonuló gólyák nem egyszer szenvednek áramütést, ha nem is pusztulnak el azonnal, sérülten a ragadozók könnyebben elbánnak velük. Nem csak a költő-, hanem a telelőterületek élőhelypusztításai szintén nagy gondot jelentenek. Az, hogy a Földközi-tenger partvidékén és szigetein tömegével vadásszák a madarakat, közismert, természetvédő szervezetek folytatnak szélmalomharcot az Eu...

  Pirosodnak a sombokrok vesszői, láttam a hollók nászröptét, dalol a feketerigó. Csupa tavaszi jel! Nem olyan sokára már számíthatunk az érkező vándorokra Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  A fehér gólyák, teleljenek bárhol, ez idő tájt már valószínűleg megindulnak haza, észak felé, a költőterületeikre. Pár évvel ezelőtt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület egy magyar-szlovák programjának köszönhetően több fiatal fehér gólya, zömmel mentett és a vándorút megkezdése előtt szabadon engedett madarak, jeladót kaptak. A GSM-koordináták óránként érkeztek, a jelek alapján pedig pontos képet kaphattunk az egyes példányok vonulási útvonalairól, telelőhelyeiről, néha pusztulásuk helye és oka is kiderült.  Az korábban is ismert volt, hogy a magyar gólyák, a németországi Wesel folyótól keletre költő állománnyal együtt, a Boszporusznál gyülekeznek, majd Európát elhagyva Anatólia felett érik el a Közel-Keletet. Innen - a Földközi-tenger partvonalát követve - a Nílusig vonu...