Háztáji természetvédelem

 Érik a vérszilva. Dísznövény, másik nevén cseresznyeszilva, a termését pedig valamiért nem szokás enni, pedig nem rossz. A madarak is így gondolják: a kerti vérszilvafán táplálkozik a környék teljes, idén kirepült rigóállománya. Vagy tucatnyi madár érkezik rendszeresen, valamennyit le is vernek a szilvából, ami így hangyák és rágcsálók jussa. Utóbbiak a magokból egész készleteket halmoznak fel. Csapatostól jönnek a szajkók is. Fiatal madarak lehetnek ezek is, reggelente 4-5 is hordja innen a termést. Néha a rigók is elviszik, de a szajkók szinte mindig. Szajkó. Csapatostól jönnek a vérszilva termésére.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Énekes rigó is jön néha, de kettőnél többet még nem láttam egyszerre. Itt, a dombtetőn nem nagyon látni őket, de a völgy aljában, lakott területen is, elég gyakori madár. Énekes rigó. Egy-kettőt látok csak a kertben. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Nagy fakopáncs is érkezik rendszeresen a vérszilvafára, akárcsak valamelyik poszáta fa...

 Volt ma egy utam Salgótarján és Pásztó között, oda-vissza 60 kilométer. Nézegettem a madarakat is, a legnagyobb meglepetés még előbbi város belterületén ért, egy holló evett valamit az út közelében, tíz méter sem volt talán. Később Hasznoson, a szőlők felett is végigrepült korrogva egy példány. Mátraszőlősnél nagyobb csapat fenyő rigó repült fel a vetésről, a szárnyuk villogott a kelő nap fényében. Ugyanitt szarkát is láttam, a nagy őrgébics viszont eltűnt. Pásztó-Hasznoson is volt vagy 30-40 fenyőrigó, nagy csapat, úgy 40 házi veréb, szintén ugyanennyi fenyőpinty a szőlőben. Egy nagy szomorúfűzön és a diófánkon is kopácsolt nagy fakopáncs. Fentiek mellett széncinegék, mezei verebek, szajkók mutatták meg magukat, volt egy feketerigó is a szilvabozótban. A cseresznyefán egy meggyvágó jelezgetett, amikor elröppent, egy másik is ment vele. A telek fölé bekörözött egy csapat vetési varjú, úgy 50 lehetett. Később, a mátraszőlősi bekötőúton láttam egy nagyobb 200-300 madárból álló csapa...