Háztáji természetvédelem

Küszvágó csér . Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Vízityúk . Jó nagy lábon él.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Otthonosan mozgott a stégen is, a szétszórt horgászcsalit csipegette fel. Piros is tőle a csőre hegye. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Tőkés portré.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán     Meg egy "kacsasor" a balatonfüredi Tagore sétány mellett.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  

 Pár éve gyakran körbesétáltam a salgótarjáni Tóstrandot, az egykor csónakázótó és strand szerepét betöltő kis víztározó elég gazdag madárvilággal rendelkezett. Főleg tőkés récéket etettek itt azok, akik még nem hallottak arról, hogy micsoda károkat okoznak ezzel a vízimadaraknak. Vagy, ha hallottak róla, nem érdekelte őket. Volt ott kiszórva a grízes tésztától a kiflivégig sok minden, örömére a patkányoknak is. Egyszer valahogy május táján egy kisebb, öt madárból álló fészekalj fiókái között feltűnt egy szokatlanul világos példány. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Viszontláttam többször, rendben felnőtt. A képen látni, hogy a szeme nem piros, tehát nem albínó példány volt a szokatlanul világos színű réce. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Következő évben két másik, hasonló példány is volt az itt akkoriban tanyázó, negyven-ötven tőkés réce között. Csak akkor mentek el innen, amikor a tó befagyott. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Viselkedésük semmiben sem különbözött a...

 Egészen kicsi gyerekként jártam először a Szécsény alatt húzódó sóderbanyatónál édesapámmal és a nagybátyámmal. Akkor még művelték, kotrógép is volt a partján. A helyiek azt mondták, a legmélyebb részén 17 méter mély.  Vadásztak is még ezen a részen, valaki elejtett egy barátrécét, aztán - kutya híján - gatyára vetkőzve beúszott érte. A két-három szemtanú meg szörnyülködött rajta, mer bemenni ilyen mély vízbe. Horgásztanyák, a háttérben Szécsény, jobbra a római katolikus, balra az evangélikus templom tornya. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Aztán nagyot változott a világ, vízfelület megnőtt, bányászatot abbahagyták, a tó a horgászoké lett. A víz a közeli Ipoly szintjére áll be, a madárvilág is elég gazdag és változatos itt, főleg vonulás idején. Ha kicsit tartósabban hidegebbre fordul a tél, lihogót is kialakítanak a vízi madarak, főleg tőkés récék, nyári ludak, bütykös hattyúk.   Lihogó sok tőkés récével és egy-egy bütykös hattyúval, szárcsával. Fotó: Andrásfalvi-Faragó ...

 Beesteledett. A feketerigó még fújja a nótáját az ablak alatt, ahol a nap lement, egy kicsit pirosas az ég alja. Kicsit hűvös az este, de hát márciusban ez így van jól. Kékcinege fűzbarkán. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Nagyon szeretem ezt az időszakot! A természet ébredését, ami felénk a kökörcsinek virágzásával kezdődik, még a húsos som is csak utána jön. Követi a martilapu, a lombfakadás előtt mát virágzó növények sora a még kopasz erdők alján... Aztán kivirágzik a kökény és már követhetetlen is, hogy mi minden jön utána. Feketerigó hím. Énekük a városokban is hallható. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán A fűzbarkák tövén már megjelentek az első zöld levélkék, a kertekben sárgállik a nárcisz, a hóvirág és a krókuszok már elvirágzóban vannak.  Aztán az egymás után dalra fakadó madarak hangja, a telelésből érkező vándorok megjelenése mind maga a csoda! Éled a rovarvilág is, zengőlegyeket, méheket is láttam pár lepkefaj mellett. Igazi csoda számomra! Tőkés récék párban...

Tőkés récék, egy bütykös hattyú és jobbra lent egy árva szárcsa a szécsényi lihogón   Újra kialakították a szobányi szabad vízfelületet a szécsényi sóderbányató közepén a vízimadarak. A madarászok úgy hívják az ilyet, hogy lihogó. Apró természeti csoda ez, bizonyítja, hogy az állatok is képesek alakítani a környezetüket. Tekintélyes létszámú madár gyűlhet össze a lihogón   A lihogó telente alakulhat ki, amikor keményebbre fordul a hideg hideg, a vízimadarak, récék, ludak, hattyúk és szárcsák, az úszkálásukkal megmozgatnak egy kisebb vízfelületet, ami így nem tud befagyni. A résztvevők többsége persze tőkés réce . Ők nappal tartózkodnak a lihogón, a vadludak éjszaka, tehát felváltva mozgatják a vizet. Bütykös hattyúk érkeznek a lihogóra   A lihogó nagy jelentősége, hogy a telelő vízimadarak biztonságban vannak a jégen járó ragadozóktól, főleg a rókáktól. Persze, ha tartós a nagy hideg, már nem működik a dolog, olyankor a madarak továbbállnak a délebbre, vagy nagyobb ...