Háztáji természetvédelem

 Néha, egy-egy beszélgetésből kiderül, hogy a verebek sokak kedvenc madarai. (Nekem nincs ilyen, mindegyik a kedvencem.) Aztán, hogy az a veréb házi-e vagy mezei, nem nagyon derül ki. Mezei veréb az etetőn, mögötte egy széncinege.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán archív  Nem tudom, hogy mi a népszerűség oka, leggyakrabban azt hallani, hogy találékony faj, a jég hátán is megél. Régebben ez igaz is lehetett, vagy húsz éve azonban a városi házi verebek létszáma nagyot zuhant, valahogy 2020 körül erőre kapott valamelyest az állomány, az utóbbi egy-két évben megint ritkábban látom őket. Bármerre járok, figyelem a madarakat, a házi veréb mind szerényebb létszámban mutatkozik. Szakember legyen, aki tudja az okát. A mondás szerint amíg lócitrom van, veréb is van. Csakhogy a lócitrom már sokkal régebben ritkaság, mint a belőle táplálkozó veréb nép... Mint említettem az elején, akiknek a veréb a kedvence, annak sokszor fogalma sincs arról, hogy környezetünkben a házi és a mezei ver...

 Az egyik leggyakoribb faj a madáretetőn a csuszka. Általában kettőt láthatunk belőlük, mert az énekesmadarak között szokatlan hűséggel viseltetnek egymás iránt: télen is párban maradnak, nem mennek szét a fiókák felnevelése után sem. Csuszkák az etetőn. Az etetőn van egy másik szokásuk, elhordják a magot és távolabb törik fel azt; a rejtekhelyet néha elfelejtik, ezért fordulhat elő, hogy tavasszal napraforgó hajt ki a kéregrepedésekből, a falrésekből, vagy a háztetőkön. A csuszkák csőre hegyes és erős, néha egészen harkályszerűnek tűnik, amikor kopácsolnak. A madáretető más vendégei: Széncinege ; Kék cinege ; Barát cinege ; Rigófélék ;  Eléggé közismert a csuszka név eredete: onnan származik, hogy ezek a madarak sokszor fejjel lefelé közlekednek a fatörzseken, miközben táplálékukat keresik. Ellentétben a fakúszokkal, amik fejjel felfelé araszolnak a fakérgen Andrásfalvi-Faragó Zoltán a szerző fotói  ©  

 Nem számít gyakorinak az erdei szürkebegy a Kárpát-medencében, de nem is ritka madár, leggyakrabban talán akkor látható, amikor ősszel, az az évi fiókákkal is gyarapodva átvonul az északabbra költő állomány. Ilyenkor néhányan körülük meggyűrűzve folytathatják útjukat a telelőterületeikre, de akadnak áttelelő példányok is. Egyre nagyobb létszámban... Először 2024 februárjában figyeltem meg madáretetőn egy példányt, nekem nagy meglepetés volt, aztán kiderült, nem egyedülálló a dolog. Idén már január elején is láttam, lefotóztam egyet. A megfigyelt madár a napraforgóból válogatott tört szemet, nem maradt sokáig egyszer sem. Erdei szürkebegy az etetőn. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Lehet, hogy a klímaváltozás teszi az állomány növekedését. Ki tudja, mindenesetre öröm megfigyelni az etetőn a cinegék, pintyfélék, vörösbegyek és más szárnyasok társaságában! Andrásfalvi-Faragó Zoltán a szerző fotói ©  

Kécinege. Fürge kis madarak. :) Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán ©  Reggelre esett vagy 5-6 centi hó, a szokásos közlekedési fennakadások és balesetek ellenére is sikerült kijutnom a természetbe egy kis bükkerdei sétára. Nagy öröm volt végre fák között járni a napot azonban az Eresztvényi Látogatóközpont madáretetője koronázta meg. Nagy madárjárás volt, ami meglepetést okozott, széncinege talán négy volt, barátcinege meg vagy nyolc. Barátcinege. Meglepően sokan voltak. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán ©  Megjelent egy erdei szürkebegy is, ami azért nem mindennapi látvány az etetőn. Tavaly már megfigyeltem itt, lefotóztam akkor is, de az jóval később, február végén volt. Ezek szerint telelő madárról van szó. Csuszka. Ha csak teheti, fejjel lefelé közlekedik. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán ©  Az említetteken kívül volt még két csuszka, három-négy kékcinege, legalább egy fenyvescinege, vörösbegy, erdei pinty, bejött egy szajkó. Sajnos nem sikerült annyi időt rászánni a fotó...

Meggyvágó az etetőn. A napraforgót sem veti meg a legtermetesebb pintyféle  Télire gyakran nagyobb csapatokban érkeznek telelni a Kárpát-medencébe az északabbra költő meggyvágók. Sokszor előfordul, hogy a legtermetesebb pintyféle madár betelepszik az etetőbe és kedvére válogat a napraforgóban. Egyébként megfigyeléseim szerint a gyertyán és a hársfajok magját eszi a legszívesebben a téli időszakban. Andrásfalvi-Faragó Zoltán a szerző fotója © Még néhány kép erről az erős csőrű madárról Meggyvágó az etetőn. FOTÓ: PEXELS   Meggyvágó pár. A tojó színezete tompább. FOTÓ: PEXELS