Bejegyzések

Medves-vidék címkéjű bejegyzések megjelenítése

Virágzik a szívgyógyszer (Fotókkal)

Kép
 Pár napja már fehérlenek a galagonyabokrok arra, amerre járok. Gyönyörű a látvány, különösen akkor öröm látni ezeket a cserjéket, amikor mondjuk őz is álldogál előttük az üde zöld vetésen. A galagonya virágát számos betegség megelőzésére és kezelésére ajánlják, a virágból főzött tea a szívre van jó hatással. A felhasználásáról számos cikk kering az Interneten... Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Nagyon szép a látvány, azt pedig különös öröm látni, hogy a galagonya időnként, egyes helyeken fává fejlődik, akár 5-6 méter magas is lehet. A Medves-fennsíkon ismerek egy példányt, aminek 105 centiméter a törzskerülete úgy egy méterre a földtől. Lehetnek persze nagyobbak is a környéken, néha látok is egy-egy példányt, meg is kellene egyszer mérni őket... Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Számos növény virágzik ez idő tájt, egy kis ízelítőt találsz itt. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Májusi virágok (Fotókkal)

Kép
Becsavarodott. Négylevelű farkasbogyó nőtt a bükklevélbe. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Fekete nadálytő. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán A védett réti iszalag. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Fodros gólyaorr. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Kedves helyek: a Medves, amikor a kökény és a vadkörte virágzik (Fotókkal)

Kép
 Egyik kedves helyem a Medves-fennsík. Pontosabban a kedvesek között is dobogós helyen áll. Régebben gyakran jártam ide, volt, hogy egy héten többször is meglátogattam, írtam is már róla itt . Rónafalu háztetői. A háttérben a Karancs és Salgó vára. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Kilátás a fennsíkról a Medvesaljára. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Énekes rigó keresgél a gyepen. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Különösen szép és kedves a Medves áprilisban, amikor a vadkörte és -cseresznyefák, a kökénybokrok virágoznak. A téli pihenő után ébredő természet csodája, amit ilyenkor itt láthatunk! Rónafalu, a háttérben Salgótarján húzódik. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Virít még a kökény itt-ott: a tengerszint feletti 500-550 méteres magasságban elterülő fennsíkon a virágzás pár nappal később várható, mint a völgyekben. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Madárdaltól hangos a legelő, mezei pacsirták emelkednek énekelve a magasba, a fekete- és az énekes rigó strófái melle...

Kipusztult, majd visszatért a leánykökörcsin, de hogyan is történt ez? (Fotókkal)

Kép
 Tegnap ígértem a kökörcsines bejegyzésben, amit megtalálsz itt , hogy megírom részletesebben a Boszorkánykő szikláiról eltűnt leánykökörcsinek esetét. Ez valahogy az ezredforduló táján volt, az első egy-két évben, utána tudnék nézni pontosan is, de a történet szempontjából nincs jelentősége. Havazás után virágzó fekete kökörcsin. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Élt akkoriban a szikla alatt, a Zagyvaróna nevű településen egy nagy tudású és aktív természetvédő, madárszakértő, kakukk-kutató, helytörténész ember, Varga Ferenc. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületben teljesedett ki a munkássága, majd egyszer írok róla bővebben is. (Egyébként még a sírján is úgy szerepel a felirat, hogy Varga Ferenc madarász.) Leánykökörcsin. Nevét a szépségéről kapta állítólag. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Valahogy az ezredforduló táján, amikor a Boszorkánykőn járt májusban vagy júniusban, a madarásznotesze lapjai közé berakott négy szem leánykökörcsinmagot. A madarásznotesz...

Kora tavaszi vadvirágok: bimbó fakad a bazalton (Fotókkal)

Kép
 Úgy két-három évtizede még március elején-közepén virítottak a kökörcsinek a Medves-vidék egyik legismertebb szikláján, a Boszorkánykőn. Aztán egyre korábban emelték fel bimbófejüket a tavasz közeledtével, az elmúlt években már volt úgy, hogy február végén bimbózott itt a leánykökörcsin, ami azonban 2024-re eltűnt a szikláról. Mi lett vele? Nem tudom, de veszett ki már máskor is. Ez külön történet, a fajt fenyegető veszélyekkel együtt majd holnap írok róla. Leánykökörcsin. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán archív     A Boszorkánykő mikroklímájának köszönhető, hogy a Medves-vidék korai vadvirágai odafent nyílnak. A tengerszint feletti 570 méter körüli magasságával közelebb van a naphoz, előbb felmelegszik, mint a környék. Erre rásegít, hogy a szilafal egyes részei majdnem függőlegesek, így a tél végén még laposan járó nap sugarai szinte merőlegesen érik. Ráadásul a bazaltszikla sötét színű, nappal felmelegszik, este pedig kisugározza az elnyelt hőt. Leánykökörcsin. Fotó: An...