Háztáji természetvédelem

 Esett egy hete az eső, az idő is enyhébb volt március közepén, mint pár nappal később. Barna ásóbéka. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán archív  Az időjárás hatására a telet hibernálva töltő kétéltűfajok megindultak a rejtekhelyeikről a vizek felé , hogy azonnal szaporodjanak is. Ahol forgalmasabb utat kell keresztezniük ezeken a többnyire nem túl hosszú vándorutakon, ott bizony elég gyakran végzik a kerekek alatt.  Nem most történt az eset, az áldozat egy barna ásóbéka volt. Egyik kedves helyemen, a Szécsény és Őrhalom között fekvő Káprásalján történt, hogy a szemerkélő esőben a kiöntésen tanyázó gémféléket és récéket nézegettem, van-e a tőkések között más faj is. Általában van néhány.    Marármegfigyelés közben a víz felől megindult egy barna ásóbéka a domboldal felé, tehát éppen ellenkező irányba haladt, ahogy ilyenkor egy kétéltűtől elvárható lenne.   Kerekek alatt végezte, sok más sorstársával együtt. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán archív A forgalom n...

 Salgótarján és Mátraszele között néha szinte kitapétázza az aszfaltot a sok kivasalt békatetem... A természetvédelem, a hivatásos és a civil is, évtizedek óta igyekszik menteni a menthetőt, ahol lehetett, építettek terelőfalat is, ahonnan aztán áthordják a kétéltűeket a biztonságos víz felőli oldalra.  Barna varangy nőstény cipeli hátán a hímet. A jóval nagyobb nőstényekből sokkal több van: méreteik miatt lomhábbak, könnyebben a kerekek alatt végzik, a ragadozóknak is egyszerűbb dolguk van velük. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán archív  Persze még így is nagyon sok az áldozat. Emlékszem, felmerült a múlt évezred végén a Bükki Nemzeti Park részéről, hogy a fő vonulás idejére lezárnák ezt az utat. Semmi nem lett belőle, a kerülő viszont nem semmi, amit tenni kellene miatta. Úgyhogy nem is lesz itt útzár soha. Aranyszemű barna varangy. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán archív   Nagy szerencse, hogy vannak, akik gondoskodnak a vonuló varangyokról, még filmet is találsz ról...

 Közleményt adott ki a Magyar Madártani  és Természetvédelmi Egyesület a hazánkban veszélyeztetett fajok megőrzéséről . Megmentésükre "elengedhetetlen a tudományos szakágak, az állami szervek és a lakosság összehangolt, tervszerű együttműködése. Pontosan ezt a célt szolgálják a fajmegőrzési tervek, amelyek összefoglalják a veszélyeztetett fajok természetvédelmi helyzetét, a veszélyeztető tényezőket, illetve a védelmükben foganatosított cselekvési program célkitűzéseit és intézkedéseit. Hazánkban a 43 állat- és 23 növényfajról készült fajmegőrzési tervek nyilvánosak és az állami természetvédelem hivatalos honlapján mindenki számára elérhetőek" - írják.   Bíbic az Ipoly-völgy egyik tocsogóján. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Hozzáteszik: az MME az elmúlt két évben 11 madár- és két hüllőfaj fajmegőrzési tervét is elkészítette. Többnyire olyan ritkaságokról - a túzokról, a kerecsensólyomról, a hiúzról, a magyar kökörcsinről, a rákosi viperáról és más fajokról van ...

 Február 2-a a Vizes Élőhelyek Világnapja: ezen a napon írták alá 1971-ben az iráni Ramsar városában a Ramsari Egyezményt . Célja a vizes élőhelyek, legyenek tengeri, folyó- és tóparti területek, vagy mocsarak, lápok, vizenyős rétek megóvása. Azóta 172 ország csatlakozott az egyezményhez, több mint 2500 területtel, mintegy 250 millió hektáron. A vizes élőhelyek valószínűleg leggyakoribb faja a tőkés réce. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Magyarország 1979. augusztus 11-én csatlakozott a Ramsari Egyezményhez, jelenleg 260 ezer 669 hektárnyi terület tartozik hatálya alá. Egyik érdekessége a Balaton: csaknem 60 ezer hektárjával ez a legnagyobb ramsari terület a Kárpát-medencében, de csak október 1-je és április 30-a között, az idegenforgalmi szezonon kívül. Az őszi-tavaszi vonulás idején és telelésben így is hatalmas szerepe van. A másik a Baradla: az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő terület a Barandla-barlang földalatti patakjára és felszíni vízrendszerére is vonat...