Háztáji természetvédelem

 Hajnalban csillagos volt az égbolt, csak úgy szikrázott a fényük a hidegben: plusz két fokot mutatott a hőmérő, aztán a telefonon olvastam, hogy a közeli városkában mínusz hármat mértek. Napkelte után a melengető sugarak végigsimogatták a háztetőket - a szomszéd ereszdeszkáján pedig megláttam  a fületlen kis baglyot! Így mondta, akitől a házat vettük. Nem tudta, hogy kuvik, de jól körülírta. Kuvik a tetőn. Fotó: Pexels  A madár sütkérezett, talán még szunyókált is egy kicsit. Mindenesetre azt még megvárta, hogy a telefonnal visszaérjek, de a fotó nem sikerült róla. Az ablakon keresztül észrevette a mozgást, gyorsan elrepült. A fényképezőgép kint volt a kocsiban, ha kimegyek érte, akkor meg még inkább lelépett volna. Így aztán maradt az élmény. 😊Lelki szemeimmel bármikor elővarázsolhatom a mi kuvikunkat! Néhány emlős- és hüllőfaj mellett számos madár- és rovarvendége van a kertnek: Nagy gyöngyházlepke,  Kardos lepke ,  Földi poszméh,  Darázscincér faj , ki...

 Nyár közepe van. A kis gólyák a szárnyukat próbálgatják, néha már egy kicsit a levegőbe is emelkednek, nemsokára kirepülnek. A kora nyári virágok közül még virít néhány, pipacsot is látni itt-ott, meg réti bakszakállt, közönséges párlófüvet, lizinkát... Szárnyra kelt az öreg madár. Nemsokára kirepülnek a fiatalok. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  A madárdal elhallgatott mostanra, persze nem némák a szárnyasok, de területet már nem foglalnak. A sárgarigók etetik a fiókáikat, közben flótázik a hím. Nagy öröm, ha sikerül megpillantani valamelyiküket, de vagy a fényképező, vagy a madár, a kettő együtt nem jött még össze... Két vagy három fiókájuk repült ki idén. Mezei cickafark és vetési pipacs.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Szamárkóró.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Pipacsvirág.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

 Ez után az értelmetlen cím után lássuk, mit is takar a ma reggeli megfigyelés. Elnémult a madárdal, a fekete rigó riaszt időnként, macskára, kuvikra, sőt, ma hajnaltól a hangok alapján még nyestünk is lehet... A házi rozsdafarkúak fiókákat etetnek, a kenderikepár mellett két tengelic is megmutatta magát, jött a kis meggyvágócsapat, ha jól gondolom, két felnőtt, két fióka jár a - fán maradt meggyre. Színpompás madár a gyurgyalag, öröm látni is. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Aztán magasan a levegőben megszólalt a hrüp-hrüp. A szürke, eső utáni égbolton csak kis idő múlva vettem észre egy piripiót - ez a régies és népies neve a gyurgyalagnak, Herman Ottó 1908-as, a Madarak hasznáról és káráról című könyvében is így szerepel. Aztán kicsit később még négy jött belőlük. Gyurgyalag a ligeti zsálya virága felett. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Tollászkodás. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Rajtuk kívül még vagy 11-12 seregély, egy nagy fakopáncs, pár balkán...

Vörös vércse. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Énekel a kertben a barát poszáta, csak a hangját hallottam eddig, nem láttam még idén. Bekörözött egy egerész ölyv is a telek fölé, nemsokára egy vörös vércse támadta; ez rendkívüli öröm volt, mintha a vércsék többen lennének már a Mátraalján. A kuvikot viszont január óta nem láttam,-hallottam, újabb köpetét sem találtam... Remélem, azért jól vannak...   A távolban egy hím cigánycsuk. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Amerre járok, szerencsésen megérkeztek a fehér gólyák. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Sokfelé túlélték a fagyokat a kökénybokrok virágai. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Andrásfalvi-Faragó Zoltán a szerző fotói ©