Háztáji természetvédelem

Régen közismert, hogy a széncinegék nem azok a békés kis rovar- (és napraforgó) pusztító apróságok,  mutatnak  ragadozó hajlamokat  is: a linken egy ökörszemet zsákmányoló széncinegéről készített videót egy madármegfigyelő. Az persze könnyen előfordulhat, hogy az ökörszem sérült, vagy valamiért legyengült egyed volt. Széncinege, a madáretetők leggyakoribb vendége. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  A ragadozó hajlam miatt azonban nehogy valaki megharagudjon a széncinegékre! Teszik a dolgukat a természet rendje szerint. Ők is zsákmányuk esnek karvalynak, macskának, más ragadozóknak.

 Gyakori látogatóink a nagy fakopáncsok: a dióburok-fúrólégy által megcsúfolt termés nagy része most az ő jussuk. Szívesen látom őket, vigyék, ami kell nekik. 😊Egész évben jönnek egyébként, dolgoznak a többi fán is, bár pillanatnyilag nincs sok...  Nagy fakopáncs hím. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Nagy fakopáncs tojó, bár a tarkója épp nem látszik... Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Néhány emlős- és hüllőfaj mellett számos madár- és rovarvendége is volt 2025-ben a kertnek: Nagy gyöngyházlepke,  Kardos lepke ,  Földi poszméh,  Darázscincér faj , kis szarvasbogár   nagy szarvasbogár .  Nézz be hozzám:  itt.    

Ha kilépek a házból, elég gyakran hallom a hollók korrogását. A Mátra és a Zagyva-völgy felett jönnek-mennek, januárban kis szerencsével már a nászröptüket is láthatjuk. A tavasz egyik biztos jele, hiába, hogy még csak tél közepe van, a kikelet közeledik! Holló röpképe. Az ék alakú farktollak elárulják, hogy nem vetési varjú került elénk...  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Néhány emlős- és hüllőfaj mellett számos madár- és rovarvendége is volt 2025-ben a kertnek: Nagy gyöngyházlepke,  Kardos lepke ,  Földi poszméh,  Darázscincér faj , kis szarvasbogár   nagy szarvasbogár .  Nézz be hozzám:  itt.  

 Nem sok meggyvágót láttam még a kertben: tavaly télen összesen csak kettőt, azok is a második szomszéd diófáján ültek. Portré. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Persze az nem kizárt, hogy amikor nem láttam őket, bejöttek hozzánk is. 😊 Meggyvágó tojó. A nőivarúak színe világosabb, fakóbb. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Vendégek a madáretetőn: Széncinege ; Kék cinege ; Barát cinege ; Rigófélék ;   Néhány emlős- és hüllőfaj mellett számos madár- és rovarvendége is volt 2025-ben a kertnek: Nagy gyöngyházlepke,  Kardos lepke ,  Földi poszméh,  Darázscincér faj , kis szarvasbogár   nagy szarvasbogár .  Nézz be hozzám:  itt.     Fotó: Pexels

 Házi veréb bőven tanyázik a környékünkön, a nyári időszakban 60-70 példány is mozgott főleg a tujákon, meg persze más növényzeten, a háztetőkön is. Mostanság jóval kevesebbet látok, de azért minden nap jönnek páran. Az ereszcsatornán szeretnek üldögélni, talán találnak benne valami magevőknek való táplálékot, juhar- és hársmagot például. Házi veréb hím.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Vendégek a madáretetőn: Széncinege ; Kék cinege ; Barát cinege ; Rigófélék ; Meggyvágó . Néhány emlős- és hüllőfaj mellett számos madár- és rovarvendége is volt 2025-ben a kertnek: Nagy gyöngyházlepke,  Kardos lepke ,  Földi poszméh,  Darázscincér faj , kis szarvasbogár   nagy szarvasbogár .  Nézz be hozzám:  itt.     Házi veréb tojó.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Hím portréja.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

 Naponta általában kétszer jön egy őszapócsapat. Most még 10-12-en vannak, tavaszra valószínűleg fogyatkozik a létszám. Karvaly, macska, más veszélyek lesnek rájuk. Tavaly a szomszéd hatalmas ezüsfenyőjén költöttek is; remélem, idén is lesz eredményes fiókanevelés, bár az a rengeteg szajkó, ami a környéken tanyázik, biztos, hogy gond számukra. Őszapó, a fehérfejűek közül. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Fotó: Pexels  Néhány emlős- és hüllőfaj mellett számos madár- és rovarvendége is volt 2025-ben a kertnek: Nagy gyöngyházlepke,  Kardos lepke ,  Földi poszméh,  Darázscincér faj , kis szarvasbogár   nagy szarvasbogár .  Nézz be hozzám:  itt.   Más vendégek a madáretetőn: Széncinege ; Kék cinege ; Barát cinege ; Rigófélék ; Meggyvágó .

 A nagyobb, több fajból álló cinegecsapatokhoz gyakran csatlakoznak csuszkák is. Általában kettő, mert a párok télire sem bomlanak fel. Erős csőrű madarak, néha harkálymódra kopácsolják a napraforgót, a német nevük is az, hogy harkálycinege. No meg, amiből a magyar nevük származik: fejjel lefelé, csúszva közlekedne a fák törzsén. Persze bőven akad kivétel, 😉amikor ellenkezőleg csinálják. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Néhány emlős- és hüllőfaj mellett számos madár- és rovarvendége is volt 2025-ben a kertnek: Nagy gyöngyházlepke,  Kardos lepke ,  Földi poszméh,  Darázscincér faj , kis szarvasbogár   nagy szarvasbogár .  Nézz be hozzám:  itt.     Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Vendégek a madáretetőn: Széncinege ; Kék cinege ; Barát cinege ; Rigófélék ; Meggyvágó .

 A nagy, téli vegyes cinegecsapatokhoz gyakran csatlakozik néhány fenyves cinege is. A kertben elég ritkán láttam eddig, de nem is rendkívüli élmény egy-egy példány megfigyelése.   Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Vendégek a madáretetőn: Széncinege ; Kék cinege ; Barát cinege ; Rigófélék ; Meggyvágó . Számos rovarvendége is volt 2025-ben a kertnek, néhány közülük: Nagy gyöngyházlepke,  Kardos lepke ,  Földi poszméh,  Darázscincér faj , kis szarvasbogár   nagy szarvasbogár .  Nézz be hozzám:  itt.  

 Még nem láttam őket a kertben, viszont a földúton kezdődő szőlőkben egész évben előfordul. Februárban a hímek jellegzetes éneke igazi tavaszköszöntő. Ha majd sikerül elrendezni a kertet, meg főleg lótrágyát is szerezni, a téli etetésükről is gondoskodni akarunk. Nem szorulnak rá, de öröm látni őket! Citromsármány hím. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Hím és tojó citrom sármány. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Néhány emlős- és hüllőfaj mellett számos madár- és rovarvendége is volt 2025-ben a kertnek: Nagy gyöngyházlepke,  Kardos lepke ,  Földi poszméh,  Darázscincér faj , kis szarvasbogár   nagy szarvasbogár .  Nézz be hozzám:  itt.  

 Tavaly négy fészekaljat is felneveltek a kert különböző részein a fekete rigók. Előnyben részesítették az előző tulajdonos által vagy 30 éve ültetett tujákat; ezek sajnos mára már haldokolnak. Mindenesetre legalább 15 fiókának örülhettünk 2025-ben. 😊 A növényzet pótlása mellett azzal is kísérletezünk, hogy a pusztuló tujákat vadszőlővel és japán lonccal futtatjuk be. Előbbiek a madaraknak, utóbbiak a rovaroknak, első sorban a kacsafarkú szendereknek adnak táplálékot; ez sem mellékes szempont! Fekete rigó tojó. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Hím fekete rigó. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Néhány emlős- és hüllőfaj mellett számos madár- és rovarvendége is volt 2025-ben a kertnek: Nagy gyöngyházlepke,  Kardos lepke ,  Földi poszméh,  Darázscincér faj , kis szarvasbogár   nagy szarvasbogár .  Nézz be hozzám:  itt.  

 Hideg szél fújt szinte egész nap a Mátraalján, újév hajnalán és kora reggel esett egy kis hó is, de a völgyben nem maradt meg. A Muzsla-bérc azonban, amikor a ködből kibontakozott, zúzmarában fehérlett, de csak úgy 600 méteres tengerszint feletti magasságtól. Alig világosodott, amikor a házi verebek vidám csiripelésbe kezdtek a tujákon; nem tudni, minek örültek, de legalább jól érezték magukat. 😉 Holló röpte. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Kinyitottam az ablakot, de a verebek jól elbújtak, nem láttam őket; meghallottam viszont Kró barátom hangját. A holló jó magasan repült, az idő sem volt tiszta, de ő lett 2026 első látott madara. Rajta kívül 4 széncinegét, 2 fekete rigót, később hatalmas, 60-80 példányból álló háziveréb-csapatot láttam. Hallottam fenyőrigó és szarka hangját is, de az év első napja nem kényeztetett el a látnivalókkal.  

 A késő ősszel összeálló, nagy, vegyes cinegecsapatok talán leggyakoribb faja a kékcinege, pár példányt mindig látni közöttük. A kertünket látogatók között ketten vannak. Kék cinege. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Kisebb, mint a leggyakoribb faj, a széncinege. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Néhány emlős- és hüllőfaj mellett számos madár- és rovarvendége is volt 2025-ben a kertnek: Nagy gyöngyházlepke,  Kardos lepke ,  Földi poszméh,  Darázscincér faj , kis szarvasbogár   nagy szarvasbogár .  Nézz be hozzám:  itt.  

 A nagy, vegyes cinegecsapatokkal mindig jár néhány apró termetű, egyszerűbb színezetű barátcinege is. Az etetőn eléggé bizalmasan viselkednek, pár lépésről hagyják fotózni magukat. Barát cinege. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Így néz ki nagyjából a kormosfejű cinege is.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Gombóc Artúrként így néz ki az apróság. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Néhány emlős- és hüllőfaj mellett számos madár- és rovarvendége is volt 2025-ben a kertnek: Nagy gyöngyházlepke,  Kardos lepke ,  Földi poszméh,  Darázscincér faj , kis szarvasbogár   nagy szarvasbogár .  Nézz be hozzám:  itt.  

Dolmányos varjú. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Ma is ködös idő volt és dolmányos varjak érkeztek a diófára. A dióburok-fúrólégy tönkretette a termést, de legalább a varjak lakmározhatnak belőle, ha fel tudják törni. A dolmányos egyébként komoly intelligencia: láttam, hogy a diót a betonra dobálja, hogy feltörje a héját. Máskor Pesten a piros lámpánál a kocsik közé, hogy a kerekek intézzék el a kemény munkát. Amikor állt a forgalom, volt egy-két perce, hogy a dióbélhez hozzáférjen. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  

 Idén is tönkretette a diótermésünket a fúrólégy. Sajnos a fa nem a legjobb fajta, büntetődiónak hívom, mert aki elő akarja varázsolni a kőkemény héjból a belét, annak igencsak meg kell dolgoznia vele. A harkályoknak viszont megfelel így is. Néha mókus is jön, bár őt mostanában nem láttam a kertben. Nagy fakopáncs hím. A piros tarkója különbözteti meg a tojótól. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Nagy fakopáncs tojó. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Néha dolmányos és vetési varjak is visznek egy-egy szem diót, a feltörésüket itt nem tudom, hogy oldják meg. Előbbiektől láttam már egészen különleges módszereket is, majd egyszer megírom. A lehullott dió az egerek és a pockok jussa.  

 Érdekes kis látogatók érkeztek a kertbe: sárgafejű királykák keresgéltek a bokrokon és a fákon, különösen tetszhettek nekik az ezüstfenyők.😏Négyen voltak legalább, apró cippantásokkal jelezgettek egymásnak.   Sárgafejű királyka. Fotó: Pexels Sajnos fotót nem sikerült készíteni róluk.

Ami a címet illeti, nem kell valami ritkaságra gondolni, nem eltévedt jégmadár keresett fel, mint a nyáron, nem is parlagi sas vitorlázott be nagy magasságban a telek fölé. A valóság prózaibb: a környéken járó cinegecsapatban a jóval termetesebb széncinegék mellett megjelent két kis barátcinege is. Öröm volt látni őket, ahogy a bokrosan növő fosókaszilvákon keresgéltek. Nyilván jártak már itt máskor is, de nem túl régen költöztünk be a házunkba. Barát cinege. Szerény megjelenésű madárka, de nagyon élénk. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Gombóc Artúr vetélytársa. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Jobbra egy széncinege, jól látni a méretkülönbséget. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán A képek nem most készültek, de a látogatóim pontosan így néztek ki. 😉 Néhány emlős- és hüllőfaj mellett számos madár- és rovarvendége van a kertnek: Nagy gyöngyházlepke,  Kardos lepke ,  Földi poszméh,  Darázscincér faj , kis szarvasbogár   nagy ...

 Jártam egyet Maconkán , a víztározó körül; nem voltam már vagy két éve, nekem túlságosan zsúfolt és művi a környezet. Viszont a pusztító aszály miatt, ami persze nagyon nagy baj, alacsony a fő tározó vízszintje, iszapzátonyok bukkantak elő. Ezek vonzzák a madarakat, volt is 22 faj, legalábbis ennyit számoltam, meg néhányat fel sem ismertem. Október 6-án még megfigyeltem három molnárfecskét is. Csörgő récék . Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Bütykös hattyúk , középen ez évi példány. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Iszapzátony szürke gémekkel , dolmányos varjakkal és csörgő récékkel. Kicsit odébb voltak nagy kócsagok és tőkés récék is. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Hattyúk libasorban. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán A mindig itt tanyázó madárfajok mellett érdekes volt a rengeteg csörgő réce, biztosan száz körül lehettek. Volt néhány hegyi billegető, legalább két nagy kócsag is.

Illeget-billeget ő, a garázda barázdabillegető.  Kagylóhéj és billegető.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Arról jutott eszembe a fenti magvas gondolatot megörökítő versikém, hogy napok óta látok-hallok néhány barázdabillegetőt a kert és az udvar felett. Régebben láttam ám a garázdálkodását is: az autó visszapillantójában támadta a saját tükörképét egy példány. Fiatal, ez évi barázdabillegető. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Ilyenkor, a vonulás megkezdése előtt kisebb csapatokba is verődhetnek, régebben ilyet is megfigyeltem már, de most a Mátraalján nem láttam olyat, hogy két-három példánynál több lenne együtt.    Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán