Háztáji természetvédelem

Éppen a napokban raktam ki a Facebookra egy képet az erdei fülesbagoly mimikrijéről. Aztán nem sokkal később meglátogatott egy példány: a kertünkbe szállt be, pár percet elidőzött a vérszilvafán. Lévén délelőtt 10 óra, inkább aggasztó a dolog, mint örömteli. Megzavarhatták valahol, hogy el kellett hagynia a nappalozó helyét. Ráadásul költési időszak van, lehet, a fészkén ült előtte... Megtudni nem fogom soha, bár a madarat szívesen megfigyelném máskor is. Éjszaka...    Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Virágzik a repce a Mátraalján. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán A környék gyönyörű, ahol virágzik a repce, egészen varázslatos a táj. Öröm nézelődni egy kicsit. C-betűs lepke.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

 Sok szép pillanata van az áprilisnak, csak ez a hosszan tartó szárazság ne lenne... Meg a fagyok. Oda a cseresznyénk. Ha az aszály marad, a kétéltűek is veszélyben lesznek, pedig márciusban, amikor volt pár esős nap, elég szép számmal lehetett látni őket. A molnár fecskék is megjöttek, a napokban láttam egy 50-60 madárból álló rajt is. A füsti fecskékből vagy két-három pár lehet a környéken. Szinkronúszók. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Szinkronban repülők.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Pihenőre készülők.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

 Alig érkeztek meg a vándorútról, már szaporodáshoz is láttak a fehér gólyák. Több fészekben is látom őket a környékünkön, útközben jövet-menet. A napokban láttam egy kajtár csapatot is Mátraverebély mellett, a falu északi szélén húzódó mezőn: 19 példányt számoltam. Ezek olyan fiatal madarak, amelyek hazatérnek Afrikából, de még nem szaporodnak, hanem a fészkelőterületeken sokszor csapatostól kóborolnak. Megérkeztek, rögtön párosodtak és már költenek is. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Valahol talán fürödtek is előtte... A környékünkön sajnos nagy a szárazság. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Örülök az érkezésüknek és ezzel Istennek hála, nem vagyok egyedül.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A napokban láttam az első kardos lepkét: a nagy rókalepke, a C-betűs és a nappali pávaszem mutatkozott már március végétől, húsvét vasárnap egy hajnalpír lepke is meglátogatta a kertet. Repült az első kardos lepke. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán A füsti fecskék csivittelését napok óta hallom a magasból, most végre egy példányt láttam is a kert felett. Bejegyzésekből úgy látom, máshová már április első napjaiban megérkeztek.  Füsti fecske a villanydróton. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Nádszálon. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Nézz be hozzám:  itt.  

 Gyönyörű hónap az április. Nekem a kedvencem... Színesedik a világ, bár a hajnali fagyok sokat rontanak rajta... A napok óta hófehérben pompázó cseresznyefa virágai megbarnultak. Ujjas keltike lila virággal. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Virágzik a védett fehér acsalapu. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Tavaszi hérics. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

 Többször láttam már a környéken, ahol marhát tenyésztenek, vagy más állatot tartanak nem ritka madár a búbos banka, az utóbbi években mintha egy kicsit több is lenne belőlük. A kert felett viszont először láttam; a szőlők felé tartott. Nagy öröm volt, akárcsak két napja a fekete gólya . 😊 Banka portré. Fotó: Pexels   Fotó: Pexels Fotó: Pexels Fotó: Pexels

Teljes pompájában virít a leggyakoribb védett növény, a tavaszi hérics. Legelőkön, erdőszéleken, néhol domboldalnyi területeken is megcsodálhatók március végén. Megtelepszik ritkásabb erdőkben, vágások után is, de ott persze nem tömeges, egy-két tő szerénykedik csak a fák alatt. A méhek is előszeretettel látogatják az élénk színű, zöldülés előtt még nagyon is feltűnő szirmokat.   Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Szívesen látogatják a pollenpostások. Kora tavasszal még viszonylag kevés a virágzó növény Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Régen közismert, hogy a széncinegék nem azok a békés kis rovar- (és napraforgó) pusztító apróságok,  mutatnak  ragadozó hajlamokat  is: a linken egy ökörszemet zsákmányoló széncinegéről készített videót egy madármegfigyelő. Az persze könnyen előfordulhat, hogy az ökörszem sérült, vagy valamiért legyengült egyed volt. Széncinege, a madáretetők leggyakoribb vendége. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  A ragadozó hajlam miatt azonban nehogy valaki megharagudjon a széncinegékre! Teszik a dolgukat a természet rendje szerint. Ők is zsákmányuk esnek karvalynak, macskának, más ragadozóknak.

Szurdokpüspöki határában a pincepataki kőbánya falai mesevilággá váltak a rájuk fagyott jégcsapoknak köszönhetően. Kifelé menet láttunk citromsármányokat, nagy fakopáncsot, a szokásos széncinegéket, végül két muflon ballagott át előttünk az úton. A bányaudvar felé tartva kicsit megálltunk a patak mellett - valami szárnysuhogás hallatszott, aztán a meder felett elrepült egy karvaly. Letelepedett egy keresztbe dőlt fára, de sajnos olyan messze volt, hogy alapoptikával nem lehetett fotózni. Mesés alaktatokat varázsoltak a jégcsapok a kőfalakra. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Az egykori bányaudvart benőtték a fák, sziklák repedéseiben is megkapaszkodtak, ahol csak lehet. Már megindult az olvadás, jégfalakról néha leszakadt egy-egy darab. Itt hollók korrogását hozta a szél. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Hazafelé menet az út mellett láttunk vörös vércsét, egerész ölyvet, fácánt, mindből csak egyet-egyet. Sz...

Párszor ki-ki-tél-t kiáltott a széncinege. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Két napja megenyhült az idő, a Mátraalján éjszaka sem fagy, vagy csak alig. Nap közben a plusz pár fok a kemény mínuszok után olyan, mintha tavasz lenne. Talán ez zavarta meg azt a kis széncinegét is, amelyik A kert végében azt kiáltotta párszor: "ki-ki-tél!" Talán csak hangolt, vagy a többiek intették le, nem tudom; mindenesetre nem sokszor ismételte ezt a tavaszhívó kiáltást. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Egy balkáni gerle is tavaszt érzett már délután, huhúkolt egy párat: ő is lakott területen volt. Balkáni gerle. Fotó: Pexels   A természetben járva hollók korrogását is hallottam, de mutatták magukat; megesik, hogy a tél második felében már látjuk a nászröptüket, de őket a fák közül, a völgy aljából nem láttam.  

 A mondás szerint "hogyha fénylik Vince, megtelik a pince." Nos, a Mátraalján nem sok jóra számíthatnak a szőlősgazdák. Borult a reggel, a hó is szállingózik, viszont valamelyest megenyhült a hajnali hideg. Rövidesen olvadás kezdődik, de persze a táj most is gyönyörű . Magasles a hóban. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Jégvilág jégvirágok között. Fagyos a nappal is. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Mácsonyás.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  

 Gyakori látogatóink a nagy fakopáncsok: a dióburok-fúrólégy által megcsúfolt termés nagy része most az ő jussuk. Szívesen látom őket, vigyék, ami kell nekik. 😊Egész évben jönnek egyébként, dolgoznak a többi fán is, bár pillanatnyilag nincs sok...  Nagy fakopáncs hím. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Nagy fakopáncs tojó, bár a tarkója épp nem látszik... Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Néhány emlős- és hüllőfaj mellett számos madár- és rovarvendége is volt 2025-ben a kertnek: Nagy gyöngyházlepke,  Kardos lepke ,  Földi poszméh,  Darázscincér faj , kis szarvasbogár   nagy szarvasbogár .  Nézz be hozzám:  itt.    

Ha kilépek a házból, elég gyakran hallom a hollók korrogását. A Mátra és a Zagyva-völgy felett jönnek-mennek, januárban kis szerencsével már a nászröptüket is láthatjuk. A tavasz egyik biztos jele, hiába, hogy még csak tél közepe van, a kikelet közeledik! Holló röpképe. Az ék alakú farktollak elárulják, hogy nem vetési varjú került elénk...  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Néhány emlős- és hüllőfaj mellett számos madár- és rovarvendége is volt 2025-ben a kertnek: Nagy gyöngyházlepke,  Kardos lepke ,  Földi poszméh,  Darázscincér faj , kis szarvasbogár   nagy szarvasbogár .  Nézz be hozzám:  itt.  

 Hóval-faggyal köszöntött be a január, és ez így van jól. A természet télen vegetáló része, a növényzettől a sündisznóig alszik most. Remélhetőleg a sok behurcolt kártevőt, a spanyol csigától a poloskafélékig úgy megtizedeli a kemény fagy, hogy idén nem lesz velük nagy gond. Kipusztulni nem fognak, mert mindig akadnak túlélők, de azért nem mindegy, hogy miből mennyi.  Havas korlát. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Befagyott a Kövicses-patak széle, de a víz szalad a jég alatt. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Zúzmarás galagonya. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán A havas táj varázslatos, a jégformák elképesztőek, az élet pedig megmutatja magát a hollók röptében, a verebek csipogásában, a harkályok kopácsolásában, az etetőre járó cinegefajok sürgés-forgásában... Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  

 Nem sok meggyvágót láttam még a kertben: tavaly télen összesen csak kettőt, azok is a második szomszéd diófáján ültek. Portré. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Persze az nem kizárt, hogy amikor nem láttam őket, bejöttek hozzánk is. 😊 Meggyvágó tojó. A nőivarúak színe világosabb, fakóbb. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Vendégek a madáretetőn: Széncinege ; Kék cinege ; Barát cinege ; Rigófélék ;   Néhány emlős- és hüllőfaj mellett számos madár- és rovarvendége is volt 2025-ben a kertnek: Nagy gyöngyházlepke,  Kardos lepke ,  Földi poszméh,  Darázscincér faj , kis szarvasbogár   nagy szarvasbogár .  Nézz be hozzám:  itt.     Fotó: Pexels

 Házi veréb bőven tanyázik a környékünkön, a nyári időszakban 60-70 példány is mozgott főleg a tujákon, meg persze más növényzeten, a háztetőkön is. Mostanság jóval kevesebbet látok, de azért minden nap jönnek páran. Az ereszcsatornán szeretnek üldögélni, talán találnak benne valami magevőknek való táplálékot, juhar- és hársmagot például. Házi veréb hím.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Vendégek a madáretetőn: Széncinege ; Kék cinege ; Barát cinege ; Rigófélék ; Meggyvágó . Néhány emlős- és hüllőfaj mellett számos madár- és rovarvendége is volt 2025-ben a kertnek: Nagy gyöngyházlepke,  Kardos lepke ,  Földi poszméh,  Darázscincér faj , kis szarvasbogár   nagy szarvasbogár .  Nézz be hozzám:  itt.     Házi veréb tojó.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Hím portréja.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán