Háztáji természetvédelem

 Tél végén helyére került egy mesterséges fészekodú a kertben, a széncinegéknek szánt típusból. Biztos felfedezték ők is, de valahol máshol készülnek a fiókanevelésre, mert látni szinte mindig látom őket, de az odút mezei verebek foglalták el. A környéken tucatszámra tanyázó házi verebek látványa nem okoz meglepetést. Mezeit viszont akkor láttam a kertben először, amikor bement egyikük az odúba. Kerítésen üldögélő mezei veréb. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   A két ivar ránézésre egyforma. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Vannak saját házi rozsdafarkúink, úgy három hete. A pár a pincelépcső feletti védőtető gerendáján épített fészket, ott költöttek és nevelték a fiókáikat - egészen mostanáig. Nem tudom, hányan voltak, sajnos az építmény adottságai miatt kiemelkedően körülményes lett volna megnézni. A napokban már egyre erősödő hangok alapján legalább 3-4 fiókás fészekaljra gondoltam. Házi rozsdafarkú hím. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Ma aztán beütött a ménkű... gondolom, a környéken tucatszámra kóborló macskák valamelyike tartotta mancsban a boldogabbik végét. A rigófélék - az a házi rozsdafarkú is - fiókái a röpképesség elérése előtt már kiugrálnak a fészekből. Nem ütik agyon magukat, de pár méteres sikláson kívül másra nem képesek. Ez az életük legveszélyesebb időszaka, a ragadozók és forgalom mellett a jó szándék is szedi áldozatait. Maradványok. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Tokos tollat visz a hangya. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán A lényeg: három rozsdafarkú lábat talál...

 Láttam a napokban párszor, hogy a hím feketerigók összeverekedtek. Kemény fickók, valóságos légcsárdást járnak, amikor összecsapnak az élőhelyüket védve. A madarak egy része a költés idejére revírt foglal, akkorát, amekkora élelemszerző terület kell a fiókák felneveléséhez. Rézorrú barátom főleg reggel és este fakad dalra. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   A fiókanevelés nagy munka, a madárszülők sokat dolgoznak ilyenkor. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Egy-egy ilyen terület az elfoglalását és határát jelzik a hímek az énekükkel. Az emberi fülnek gyönyörű a madárdal, sokan azt gondolják, hogy a szárnyas örömében fakad dalra, dicsérve a napfényt, a hajnalt, az estét, a párját, az utódait vagy akármit, holott nem tudjuk, mit mondanak ilyenkor. Hím feketerigó téli portréja. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Lehetséges, hogy válogatott sértéseket vágnak egymás fejéhez? Például az a feketerigó, amelyik a birsalmafán énekelt ma reggel, talán azt üzente a másik hím madárnak: "ú...

A fehér gólyák hosszú évekig, évtizedekig is használják fészkeiket, közben hatalmasra, több mázsás súlyúra, méteres magasságúra is növelik a méretét a tavaszi tatarozások után. Ezeket a szakemberek költési időn kívül kezelni szokták, eltávolítják egy részüket, hogy a fészket tartó villanyoszlopok, kémények, tetőgerincek ne károsodjanak. Ez a madarakat a tavaszi érkezéskor nem zavarja meg. Tavaszi érkezés. Fehér gólya a fészkén. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  A nagy méretű, gallyakból épült fészkek alkalmasak más madárfajok megtelepedésére is, hiszen olyan, mintha sűrű sövényben, vagy gallyrakásban költenének. Ráadásul a termetes, erős csőrű gólyák közelében védve vannak a ragadozóktól is. Házi és mezei verebeket gyakran megfigyeltem már a gólyafészek anyagában, egyszer Mihálygergén (Nógrád vármegye) valószínűleg barázdabillegető is költött benne. Erről az 1974 óta folyamatosan lakott fészekről érdekes adatokat tett közzé a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Tö...