Háztáji természetvédelem

 A korai juhar idén az év fája Magyarországon. A neve is mutatja, hogy korán virágzik, talán a farkasboroszlán után az első virító fásszárú. Ma reggelre az ablakom alatt is nyíltak a zöldessárga, szép virágok. Emlékszem ám arra az időre is, amikor a ma már a harmadik emeleten is túlnyúló fát ültették. Virágzik a korai juhar. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  A csemete 1999 kora tavaszán került az ablakunk alá. Azóta jól megnőtt, egyszer majd meg is mérem a törzskerületét. Nem csak a beporzókat vonzza, madarak is keresgélnek a koronájában, szén- és kékcinege, gerle, feketerigó rendszeresen látható rajta. A balkáni gerlék fészkelnek is. Télidőben süvöltő, csíz, meggyvágó is volt már rajta, bár idén egyiket sem láttam itt. A valamelyik üres lakás erkélyén költő szürke légykapót is megfigyeltem már rajta, ma reggel meg alatta egy vörösbegyet. Pár kép és adat az év fájáról: Jellegzetesek a sárga levelek. A kép októberben, egy elegyes hegyvidéki bükkösben készült. Gyakori a városokb...

Sárga gévagomba egy Ipoly-parti fehér fűzfán. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Az év gombája idén a sárga gévagomba, látványos, főleg ártéri, vízparti fűzfákon előforduló faj. Láttam már egyébként siófoki strandon is, a kép még filmre készült róla, nem szeretném megkeresni... Jobb fotóm nincs róla, a Magyar Mikológiai Társaság sokkal jobbat tudott közzétenni: itt. Már tavaly októberben bejelentették, hogy ez a faj lesz 2025 gombája. A Wikipédia szerint népies nevei: sárgagéva vagy givagomba, fűzfagomba, reves cseresznyefagomba, karélyos tinóru, fűzfatüdő, kénsárga gévagomba. Szép, sárga színű gomba, a gasztronómiában igazi különlegesség, de, lévén taplógomba, csak fiatalon ehető. Ha találok idén nyáron fogyasztható példányt, kipróbálom. Andrásfalvi-Faragó Zoltán a szerző fotója ©