Háztáji természetvédelem

 Jártam egyet Maconkán , a víztározó körül; nem voltam már vagy két éve, nekem túlságosan zsúfolt és művi a környezet. Viszont a pusztító aszály miatt, ami persze nagyon nagy baj, alacsony a fő tározó vízszintje, iszapzátonyok bukkantak elő. Ezek vonzzák a madarakat, volt is 22 faj, legalábbis ennyit számoltam, meg néhányat fel sem ismertem. Október 6-án még megfigyeltem három molnárfecskét is. Csörgő récék . Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Bütykös hattyúk , középen ez évi példány. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Iszapzátony szürke gémekkel , dolmányos varjakkal és csörgő récékkel. Kicsit odébb voltak nagy kócsagok és tőkés récék is. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Hattyúk libasorban. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán A mindig itt tanyázó madárfajok mellett érdekes volt a rengeteg csörgő réce, biztosan száz körül lehettek. Volt néhány hegyi billegető, legalább két nagy kócsag is.

 Egészen kicsi gyerekként jártam először a Szécsény alatt húzódó sóderbanyatónál édesapámmal és a nagybátyámmal. Akkor még művelték, kotrógép is volt a partján. A helyiek azt mondták, a legmélyebb részén 17 méter mély.  Vadásztak is még ezen a részen, valaki elejtett egy barátrécét, aztán - kutya híján - gatyára vetkőzve beúszott érte. A két-három szemtanú meg szörnyülködött rajta, mer bemenni ilyen mély vízbe. Horgásztanyák, a háttérben Szécsény, jobbra a római katolikus, balra az evangélikus templom tornya. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Aztán nagyot változott a világ, vízfelület megnőtt, bányászatot abbahagyták, a tó a horgászoké lett. A víz a közeli Ipoly szintjére áll be, a madárvilág is elég gazdag és változatos itt, főleg vonulás idején. Ha kicsit tartósabban hidegebbre fordul a tél, lihogót is kialakítanak a vízi madarak, főleg tőkés récék, nyári ludak, bütykös hattyúk.   Lihogó sok tőkés récével és egy-egy bütykös hattyúval, szárcsával. Fotó: Andrásfalvi-Faragó ...

  Nagy őrgébics. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Volt egy utam a Kis-Zagyva-völgyön keresztül. Szép a táj, nézelődni mindig lehet út közben, gyakran látni szarvasféléket, rókákat, néha vaddisznókat is, madarakat meg száz százalékos biztonsággal, főleg hollóra számíthat az ember. Van egy nagy, térségi hulladéklerakó a közelben, az vonzza az énekesmadarak óriását. Most is több példányt láttam, végigkísértek az úton. A fekete madarak ellentéteként a Cruxx Gemina vizén egy hófehér bütykös hattyút láttam. Nem emlékszem, hogy valaha is megfigyeltem volna itt. A nagy őrgébics is előkerült, idén még csak egyszer került elém. Évek óta szinte minden télen látni itt egy-egy példányt, aztán, hogy ugyanaz a madár-e, vagy valamiért tetszik nekik a hely, nem tudom. Hollók nászröpte. Január közepén sem meglepetés. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  A karvaly is ugyanott volt, ahol szokott, egy fán üldögélt az út mellett a völgyfőnél. A közelében csapatnyi citromsármány és mezei veré...

Tőkés récék, egy bütykös hattyú és jobbra lent egy árva szárcsa a szécsényi lihogón   Újra kialakították a szobányi szabad vízfelületet a szécsényi sóderbányató közepén a vízimadarak. A madarászok úgy hívják az ilyet, hogy lihogó. Apró természeti csoda ez, bizonyítja, hogy az állatok is képesek alakítani a környezetüket. Tekintélyes létszámú madár gyűlhet össze a lihogón   A lihogó telente alakulhat ki, amikor keményebbre fordul a hideg hideg, a vízimadarak, récék, ludak, hattyúk és szárcsák, az úszkálásukkal megmozgatnak egy kisebb vízfelületet, ami így nem tud befagyni. A résztvevők többsége persze tőkés réce . Ők nappal tartózkodnak a lihogón, a vadludak éjszaka, tehát felváltva mozgatják a vizet. Bütykös hattyúk érkeznek a lihogóra   A lihogó nagy jelentősége, hogy a telelő vízimadarak biztonságban vannak a jégen járó ragadozóktól, főleg a rókáktól. Persze, ha tartós a nagy hideg, már nem működik a dolog, olyankor a madarak továbbállnak a délebbre, vagy nagyobb ...