Háztáji természetvédelem

 Virágvasárnap van ma, ilyenkor a római katolikus templomokban barkás fűzgallyakat áldanak meg. Ezen a napon az egyház Jézus Krisztus jeruzsálemi bevonulására emlékezik, amikor a tömeg még pálmaleveleket és olajágakat lengetve, ujjongva fogadta a Messiást, hogy aztán pár nap múlva a keresztre feszítését éltesse... Virágvasárnap ünnepéről itt találsz teológiailag pontos információt.   A mi kultúrkörünkben pálma és olajfa híján maradnak ilyenkor jelképként a barkás fűzfaágak. Ezek az időjárás változásai miatt eléggé eltérő fakadást mutatnak, idén például a januári tavaszias napok alatt már kipattantak, a február utolsó hetében betörő hideg pedig megállította a fejlődést.  Mivel idén későn van húsvét, a fűzfákon már kis, zöld levélkék is fakadtak, a barkák elnyíltak mostanra. A templomi szertartásokhoz még márciusban le kellett szedni, hogy megszáradva, apró, szürke nyulacskákra hasonlítva köszöntsék Krisztus érkezését, ami aztán a kereszthalálig és a feltámadás egész Földr...

 Fagyott a héten hajnalonta, nagyon is keményen. Szomorúan láttam tegnap, hogy oda az évi cseresznyénk... Kibontottam vagy hat virágot, mindegyikben barna volt a terméskezdemény. A fosókaszilvában, ami jóformán le is virágzott a hideg napok kezdetére, szintén... Nem is néztem meg, csak egyet, úgyhogy lehet, ennyire azért nem rossz a helyzet. Saláta boglárka virít a patakparton. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Sok helyen az éppen java virágzásban lévő kökénybokrok is bebarnultak reggelre. Régen az öregek azt tartották, hogy amikor a kökény elvirágzott, már lehet is ültetni a kukoricát és a krumplit. A hétvégére állítólag már enyhébb időt jósolnak, úgyhogy idén lehet, bejön a mondás.  Virágzik a védett fehér acsalapu. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Az időjáráson persze ostobaság fennakadni, az olyan, amilyen. Az sem túl nagy bölcsesség, hogy fagy helyett inkább eső kellene... Reméljük, a száraz tél és kora tavasz után megérkezik a csapadék. Az erdők alján néhol töme...

Még barkában van az agancs. Az idősebb példányok már letisztítittak. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán    Amerre járok, néhány helyen valósággal világítanak a kis akácfahusángok. A lehántott kérget lengeti rajtuk a szél, seprűnyél vastagságú - vagy inkább vékonyságú fácskák elég érdekesen mutatnak. Őzbak tisztította rajtuk az agancsát, a barkát ilyenkor már ledörzsölik róla. Az akáctól világos színű marad az agancspár, ellenben, ha magas csersavtartalmú tölgyfajt hánt meg a bak, egészen sötétbarna lesz.  Láttam kora reggel egy kis csapat dámbikát is. Még le sem vetették az agancsukat. Az őzeknek meg már készen van az új is.   Andrásfalvi-Faragó Zoltán a szerző fotója ©  

 Még csak két napja érkezett meg a gólyánk , aztán, bár jártam a fészek felé, egyetlen madarat sem találtam ott. Ma azonban fordult a kocka! Megérkezett a gólyánk párja is, azt nem tudom, hogy a tavalyi-e, vagy újat talált, a lényeg, hogy itt van. Kisterenyén és Vizslás-Újlakpusztán már a kotlás is megkezdődött. Érkezés után nem vesztegetik az időt a fehér gólyák. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  A fehér gólyák nem tétlenkednek a hosszú és bizonyára fárasztó vándorút után azonnal a családalapítás nagy munkájába fognak. Gólyanász. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   A kertben a vörösbegyeket párban láttam, több alkalmas gallyrakás is van a fiókanevelésükhöz. A kenderike is rendszeresen énekel a fák hegyén. A feketerigók fészkét meg is találtam az egyik tuján. Azt a legkönnyebb, jó nagy... A széncinegék is költhetnek valahol, de az odút nem foglalták el.     Andrásfalvi-Faragó Zoltán a szerző fotója ©

 Reggel a net szerint mínusz 4 fok volt mifelénk, a kocsi hőmérője azonban csak nulla fokot mutatott. A madarakat nem zavarta a hideg, énekelt a feketerigó, a széncinegék, a házi rozsdafarkúak sem maradtak csendben. Egy nagyon szép hím erdei pinty egészen közelről is megmutatta magát. Erdei pinty hím. Gyönyörűen énekel. Fotó: Pexels Az ablakom alatti korai juhar virágzik még, de megjelentek az első levélkék is. A fán balkáni gerlék építik a fészküket, egy tavaly már használt gallyotthont újítanak fel. Úgy látszik, a múlt évben bevált nekik a hely. A galambféle fészke nem egy remekmű, de a célnak nyilván megfelel. Aggodalmat a hideg miatt érzek. A cseresznyefánk bimbóban van, egy-két napon belül kibomlanak. Ha most kapja a fagyot, vége a termésnek. A fosókaszilva már nagy részt elvirágzott, de a méhek még látogatták: tegnap pár lépésnyi távolságból úgy lehetett hallani a zümmögésüket, mintha kaptár mellett állnék. A fák alatt kialakított természetvédelmi farakást vörösbegy látogatta...

 A gólya persze nem a miénk, még annyira sem, hogy az utcánkban lakjon. A fészek a főút mellett van, légvonalban nincs messze, aszfalton annál inkább... A lényeg, hogy megjött valamikor mostanában, én ma láttam először. Egyedül volt és a fészken álldogált. Remélem, a párja is megérkezik rövidesen! Fehér gólya. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán archív   Andrásfalvi-Faragó Zoltán a szerző fotója ©

  Megjöttek vándorútjukról a füsti fecskék. Gyakran már március végén megérkeznek. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Idén az első füsti fecskét Ferencmajorban láttam, Komárom-Esztergom vármegyében. A tó gazdag madárvilágát tanulmányoztuk éppen, amikor csivittelve berepült fölénk öt példány.   Nádszálon egyensúlyozó füsti fecske. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán    A molnár fecskéket április 3-án láttam először Salgótarjánban. Egyetlen pár, a szomszéd lépcsőház egyetlen fészekébe... Remélem, a mieink is megjönnek nemsokára, mint ahogy az elmúlt 25 évben is mindig megjöttek áprilisban, legkésőbb május elején.   A délebbre eső országrészekben már előbb itt voltak, láttam is a jelzéseket a neten. Ettől függetlenül a személyes megfigyelést nem pótolja a képernyő. Remélem, nemsokára parti fecskéket is látok majd valahol! Felénk ritka, sajnos már az alkalmasabb élőhelyekről is eltűnt a 90 százalékuk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület felmérései szeri...