Vendégek a madáretetőn: széncinegéék ivari dimorfizmusa

Fagyosak az éjszakák és a reggelek a 2024 decemberének utolsó napjaiban, a madáretetőkön is mutatkozik elég nagy a forgalom. A széncinegék a leggyakoribbak, az öregebb madarak úgy tűnik, előző évből emlékeznek arra, hogy hol találtak táplálékot a hideg hónapokban. 

Széncinege. Oldalról nem látni az ivari dimorfizmus, a nemi kétalakúság jegyeit
 

Azt többször megfigyeltem, hogy a nyár második felétől együtt járó cinegecsapatok október-november táján már benéznek az etetőhelyekre, végeznek egy kis felderítőmunkát, hogy hol számíthatnak napraforgóra.

A széncinegék, mint említettem, a leggyakoribb madarak az etetőkön, így kiválóan alkalmasak arra, hogy életüket megfigyeljük a téli időszakban. A hím és a tojó példányok megkülönböztetését is megtanulhatjuk, ami egyszerű, mint a faék, de egy kis érdeklődés nélkül nem megy... 😊 Ebben a bejegyzésben be is mutatom, mi a különbség. Nem bonyolult a dolog:


Széncinege tojó: a mellsáv jóval keskenyebb, mint a hímek esetében.

Hím széncinege: fekete mellsávja árulkodik a neméről.

Minél szélesebb mellsáv, annál tapasztaltabb, keményebb a fickó a hím!

Más téma. Karácsony körül volt pár kisebb utam a Zagyva-völgyben; a legérdekesebb, amit láttam, egy parlagi sas volt Szurdokpüspöki közelében. Nagy őrgébicset is rendszeresen megfigyeltem, Mátraverebély és Mátraszőlős környékén is. Rendszeresen telelnek ezeken a helyeken, lehet, évről-évre visszatérő példányok.

Andrásfalvi-Faragó Zoltán
a szerző fotói (C)


Hely: Pásztó, Mátrakeresztes, 3082 Magyarország

Megjegyzések

  1. Névtelen2024. december 29. 5:55

    Ideje tenni valamit környezetünk védelméért akkor is, ha már elkéstünk...

    VálaszTörlés
  2. Névtelen2025. január 1. 2:39

    Köszönöm szépen a le írt segítő tájékoztatást! Szűcs Imréné Marika

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Biztonságban telelhet a fehér gólya

Kép
 Többször felbukkant a közösségi médiában az év utolsó és első napjaiban egy fehér gólya: a madár nem vonult el a nyár végén, a maconkai víztározón tartózkodott újév környékén. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai befogták a madarat, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság salgótarjáni látogatóközpontjába vitték, ahol tavaszig gondoskodnak róla. Bátonyterenye és Kisterenye között tartózkodott a telelő fehér gólya. Fotó: Pintér Zsolt  Köszönet a fotóért Pintér Zsoltnak, az MME önkéntes munkatársának!  Az elkövetkező napokban kemény hideg várható, így a madár valószínűleg nem jutott volna táplálékhoz.
További információk

Minden pillangó lepke, de nem minden lepke pillangó (Fotókkal)

Kép
 Főleg a közösségi média bejegyzéseiben, de a szépirodalomban, vagy akár a közbeszédben is gyakran használják a lepke szinonimájaként a pillangó szót.  Farkasalma lepke. Régen május közepétől repült az imágó, az utóbbi években sokszor már április végén felbukkantak az első példányok. A négy hazai pillangófaj egyike.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Kardos lepke. Szintén pillangó, a leggyakrabban talán őt látjuk. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Minden pillangó lepke, de nem minden lepke pillangó...  Fecskefarkú lepke, a négy hazai pillangófaj egyike. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán     Mi is a különbség a lepke és a pillangó között? Nem valami nagy, nézd meg az alábbi képen:  Ezen a képen jól látható a lepkék és pillangók közötti apró különbség. Az alsó szárny belső, azaz  a potroh felé eső széle a pillangók esetében enyhén ívelt, mint ezen a terjőke kígyósziszen táplálkozó fecskefarkú lepkén is megfigyelhető. A lepkefajok esetében ...
További információk

Kiderült, melyik faj az Év madara 2026-ban (Fotókkal)

Kép
 A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közzétette: 2026-ban az Év madara az énekes rigó . Sok érdekességgel szolgál a természetbarátoknak: mesteri, belülről kitapasztott fészket épít és eszközt is használ, a csigák házát gyakran ugyanazon a kövön töri fel: ez a rigóüllő.  Márciusban számíthatunk az első, telelésből érkező példányokra. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Gyakori faj, jellegzetes énekét - megismétli a strófáit - a városi kertekben, nagy forgalmú parkokban is hallhatjuk, a fekete rigók mellett gyakran láthatjuk a gyepen szaladgálni, miközben gilisztákból, csigákból, férgekből álló táplálékát gyűjti. Énekes rigó. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Az MME a bejegyzésében kifejtették: akár telelő példányok is akadhatnak, ezekre fokozottan kell figyelni a hideg hónapokban. 
További információk