A gólyafészek több, mint a hosszúcsőrű madarak költőhelye!
A fehér gólyák hosszú évekig, évtizedekig is használják fészkeiket, közben hatalmasra, több mázsás súlyúra, méteres magasságúra is növelik a méretét a tavaszi tatarozások után. Ezeket a szakemberek költési időn kívül kezelni szokták, eltávolítják egy részüket, hogy a fészket tartó villanyoszlopok, kémények, tetőgerincek ne károsodjanak. Ez a madarakat a tavaszi érkezéskor nem zavarja meg.
![]() |
| Tavaszi érkezés. Fehér gólya a fészkén. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán |
A nagy méretű, gallyakból épült fészkek alkalmasak más madárfajok megtelepedésére is, hiszen olyan, mintha sűrű sövényben, vagy gallyrakásban költenének. Ráadásul a termetes, erős csőrű gólyák közelében védve vannak a ragadozóktól is. Házi és mezei verebeket gyakran megfigyeltem már a gólyafészek anyagában, egyszer Mihálygergén (Nógrád vármegye) valószínűleg barázdabillegető is költött benne. Erről az 1974 óta folyamatosan lakott fészekről érdekes adatokat tett közzé a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
![]() |
| Több évtizeden át használt, emeletes gólyafészek Lőrinciben, a víztornyon. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán archív |
Az MME egyik gólyavédelemről szóló bejegyzése szerint az említett madárfajokon kívül előfordulhat még seregély, ökörszem, csóka fészkelése is a kemény csőrök védelmében. Kuriózumként említenek egy barátpapagájt is, ami megszökött a gazdájától... A Wikipedia még több fajt felsorol a fentieken kívül: vörös vércse, kuvik, szalakóta, házi rozsdafarkú is szerepel a felsorolásban.
Ahol csak alkalmam van rá, elnézelődök a gólyafészkek környékén, más fajok fészkelésére utaló jeleket is figyelve. Hátha egyszer valami ritkább faj is előkerül a verebeken kívül!
Andrásfalvi-Faragó Zoltán
a szerző fotója ©


Megjegyzések
Megjegyzés küldése