Újabb vándorok érkeztek meg a Mátraaljára, a Kelet-Cserhátba (Fotókkal)

 Ma is volt egy oda-vissza 60 kilométeres utam Pásztó és Salgótarján között. Ragyogó tavaszi napsütés, már elvirágzóban lévő, hatalmas pitypangmezők, zengő madárdal, ahol csak egy kicsit is szétnézhettem.

 

Szólt a kakukk a Zagyva galériaerdejében. Fotó: Pexels

Taron ért a legnagyobb meglepetés: gyurgyalag hangját hallottam a magasból, de hiába figyeltem, nem ismétlődött meg hrüp-hrüp, látni sem láttam madarat. Ráadásul olyan, hogy egy gyurgyalag, nem létezik, ezek a színpompás szárnyasok mindig csapatban járnak. A seregély kiváló hangutánzó, akár be is csaphatott, de valahogy nagyon gyurgyalagos volt a hangszín... Egyébként ez a legkorábbi nógrádi észlelésem lett volna, egyszer, régen április 26-án figyeltem meg négy madarat Pásztó felett.

Füsti fecske. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Ugyancsak Taron ért a következő meglepetés: a Zagyva galérierdejéből sárgarigó énekét és jelzéseit hallottam. Nagy öröm volt persze a többi madár is, a füsti fecskék, a fehér gólyák, a tengelicek, a rengeteg barázdabillegető, a fácánok.

Hazafelé, a Kis-Zagyva-völgyben sok más madár mellett idén először hallottam kakukkokat. Két példány valósággal versenyt kakukkolt, nagy öröm volt hallani őket. Megnéztem egy gyurgyalagtelepet, nem volt a környékén madár, - majd a legközelebbi utamon talán már előkerülnek... 

Andrásfalvi-Faragó Zoltán
a szerző fotói
©


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Biztonságban telelhet a fehér gólya

Minden pillangó lepke, de nem minden lepke pillangó (Fotókkal)

Kiderült, melyik faj az Év madara 2026-ban (Fotókkal)