Madarászszemmel Rómában (Fotókkal)
Nemrég jöttünk haza Rómából. A város milliónyi nevezetessége mellett persze szárnyas kedvenceimre is figyeltem; voltak itt is urbánus madarak, ha nem is túl nagy változatosságban. Parlagi galamb persze milliónyi, kis sándorpapagáj kivadulva, a számunkra kifakult házi verébnek látszó olasz veréb...
 |
| Sárgalábú sirály a Palatinus dombon. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán |
 | |
Olasz veréb. Valószínűleg fiatal példány, első ránézésre olyan, mint egy kissé kifakult házi veréb. Utóbbi faj és a berki veréb hibridizációja a genetikai vizsgálatok alapján is. Önálló fajnak ismerik el.
|
 | |
|
 | |
|
A madarak többségéről persze az alapoptikával - mást nem vittem - nem sikerült képet készíteni, legalábbis nem lett jó. Volt még a fentieken kívül:
Sarlósfecske; kétszer láttam, egyszer egy magányos példányt, de a házak között lehetett több is belőlük. Másodszor egy kisebb, 10-12 madárból álló csapat lehetett. Itthon idén augusztus 1-én láttam az utolsókat a Mátraalján, a kert felett, a bejegyzés pár nappal korábbi.
Héja; kétszer láttam a szállásunk felett körözni. Parlagi galamb és seregély is volt bőségesen a városban, úgyhogy nem maradt éhen.
Szürke légykapó; egy példányt láttam az Angyalvár alatt;
Balkáni gerle; néhány példány a szállásunk körül járt;
Fekete rigó; egy-két madarat láttam minden nap;
Fakúsz, azt nem tudom, hogy melyik faj volt. Ezt is az Angyalvárnál láttam.
Dolmányos varjú; bőségesen tanyázott belőlük mindenfelé.
Tengelic; két példányt láttam a Circus Maximus felett.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése