Kora tavaszi vadvirágok: bimbó fakad a bazalton (Fotókkal)
Úgy két-három évtizede még március elején-közepén virítottak a kökörcsinek a Medves-vidék egyik legismertebb szikláján, a Boszorkánykőn. Aztán egyre korábban emelték fel bimbófejüket a tavasz közeledtével, az elmúlt években már volt úgy, hogy február végén bimbózott itt a leánykökörcsin, ami azonban 2024-re eltűnt a szikláról. Mi lett vele? Nem tudom, de veszett ki már máskor is. Ez külön történet, a fajt fenyegető veszélyekkel együtt majd holnap írok róla.
![]() | |
| Leánykökörcsin. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán archív |

A Boszorkánykő mikroklímájának köszönhető, hogy a Medves-vidék korai vadvirágai odafent nyílnak. A tengerszint feletti 570 méter körüli magasságával közelebb van a naphoz, előbb felmelegszik, mint a környék. Erre rásegít, hogy a szilafal egyes részei majdnem függőlegesek, így a tél végén még laposan járó nap sugarai szinte merőlegesen érik. Ráadásul a bazaltszikla sötét színű, nappal felmelegszik, este pedig kisugározza az elnyelt hőt.
![]() |
![]() |
| Leánykökörcsin. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán archív |
Írtam már itt is, hogy nekem a legkedvesebb időszak az évben a február végétől május elejéig, közepéig tartó időszak. Ennek is a kezdete az, amikor szirmot bont a leánykökörcsin. A nagy, lila virágok a kikelet üzenetét hordozzák, de megesik, hogy hó borítja be őket. Szőrösek, hidegtűrők, ha a szirmok meg is fagynak, attól még lehet magtermésük. A fekete kökörcsinekkel hasonló a helyzet.
![]() |
| Fekete kökörcsin. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán archív |
Nem voltam egy ideje a Boszorkánykőn, a képek az elmúlt huszonvalahány évben készültek. Akkor, amikor még a leánykökörcsin kivirágzása jelezte a tavasz érkezését...
Andrásfalvi-Faragó Zoltán
a szerző fotója ©






Megjegyzések
Megjegyzés küldése