Háztáji természetvédelem

 Február 1-je van, az elmúlt napok melegrekordjai, tavaszias időjárása után visszatért a tél: kint még teljesen sötét van, mínusz öt fokot mutat a hőmérő, ami persze teljesen normális ilyenkor. A madarak januárban már érezték a tavaszt, január 6-án már énekelt a feketerigó , a balkáni gerlék sem maradtak csendben, párszor a vörösbegy is dalra fakadt. A héten már a széncinegék is éltették a tavaszt. Hosszabbodnak a napok, a széncinegék is érzik a tavaszt. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán A kikelet jelei, ahogy hosszabbodnak a nappalok, szaporodni fognak. Kedves időszaka ez az évnek a nagy téli elcsendesedés után: egyfajta várakozás, a kerti munkák indulása, a korai magvetés, a madártorkok felhangolásának ideje. Ahogy megindul a fák törzsében is a nedvkeringés, úgy sűrűsödnek az élet jelei is a természetben! Ami akár az ablakpárkányodon is megjelenhet: hajt a téli sarjadékhagyma, a tárkony, a menta és a snidling tövén is megjelent pár hajtás... A madáretető vendégei: Széncinege ; Kék ...

 Az egyik leggyakoribb faj a madáretetőn a csuszka. Általában kettőt láthatunk belőlük, mert az énekesmadarak között szokatlan hűséggel viseltetnek egymás iránt: télen is párban maradnak, nem mennek szét a fiókák felnevelése után sem. Csuszkák az etetőn. Az etetőn van egy másik szokásuk, elhordják a magot és távolabb törik fel azt; a rejtekhelyet néha elfelejtik, ezért fordulhat elő, hogy tavasszal napraforgó hajt ki a kéregrepedésekből, a falrésekből, vagy a háztetőkön. A csuszkák csőre hegyes és erős, néha egészen harkályszerűnek tűnik, amikor kopácsolnak. A madáretető más vendégei: Széncinege ; Kék cinege ; Barát cinege ; Rigófélék ;  Eléggé közismert a csuszka név eredete: onnan származik, hogy ezek a madarak sokszor fejjel lefelé közlekednek a fatörzseken, miközben táplálékukat keresik. Ellentétben a fakúszokkal, amik fejjel felfelé araszolnak a fakérgen Andrásfalvi-Faragó Zoltán a szerző fotói  ©  

 Ígéretem szerint kicsit utána néztem annak, hogy hol is végezte főzőüstben szegény Ménes gólya . (Szomorú története kattintásra elérhető.) A Salugah and Ghazal természetvédelmi területen történt a dolog, Asszuán város közelében, a Nasszer-tó gátja alatt. Magyarul semmit sem tud róla Google barátunk, így a fellelhető angol cikkeket néztem meg. Az ott készült fotók azért árulkodnak a Nílus és a hely - ami Egyiptom legkisebb kiterjedésű természetvédelmi területe - madárvédelmi jelentőségéről! Nagy nehezen találtam egy szabadon felhasználható képet a területről, ami talán megközelíti az eredeti állapotokat. Kinagyítva itt is van villanyvezeték, valami tábla, talán egy csónak is. Fotó: Pexels A nem túl friss brit Wikipédia szerint a szigetek és a környező Nílus-part növényvilágát 94 faj alkotja. A szigetek 1986 óta állnak védelem alatt, az egyik fő cél a fennmaradt őshonos növényvilág megőrzése, ami az évezredek óta művelt Nílus-völgyből már rég kipusztult. A másik cél a vonulás ...

  Fehér gólya az Ipoly-völgyben. Illusztráció, nem Ménes van a képen! Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Ott tartottunk tegnap, hogy a költöző madarakra nagyon sok veszély leselkedik a vándorúton . A természet persze keményen szelektálja az élet résztvevőit, a gond nem is ezzel van, hanem azzal a mérhetetlen pusztítással, amit az ember okoz, részben gazdasági okokból, részben puszta szórakozásból. Az egyik ismertté vált érdekes, bár szomorú eset a Ménes nevű gólya története. A Szécsényhez tartozó Pösténypusztán, az Ipoly-völgyben bújt ki a tojásból 2013-ban, majd jeladót kapott egy kutatási programban. A madárról az MME munkatársa fotókat is készített, megtalálod őket: itt . Augusztus közepén, amint eljött az ideje, Ménes is megindult a fajtársakkal Afrika felé, a Boszporusz-útvonalat alig elkerülve. Egyiptomig el is jutott baj nélkül. Kálváriája azzal kezdődött, hogy a jeladót észrevették a hátán, amit a "Madarak határok nélkül" című kutatási programban járatlan helyi hatóságo...

A vonulás számos áldozatot követel Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Nagyon sok veszély leselkedik a vonuló madarakra. A ragadozók mellett az időjárás viszontagságai is sűrűn szedik az áldozatokat, különösen a fiatal, tapasztalatlan vándorok közül. Ez azonban a természetes folyamatok része, a ragadózó dolga, hogy vadásszon, a viharé, hogy süvítsen... Az emberi tevékenységek, legyen az gazdaság, szórakozás, bármi, súlyosabb kihívásokat jelentenek. Január vége felé már hazafelé indulnak a fehér gólyák . Mik a legfőbb veszélyek, amiket az ember okoz nekik a vándorút során? Első helyen említhető a sok villanydrót, a vonuló gólyák nem egyszer szenvednek áramütést, ha nem is pusztulnak el azonnal, sérülten a ragadozók könnyebben elbánnak velük. Nem csak a költő-, hanem a telelőterületek élőhelypusztításai szintén nagy gondot jelentenek. Az, hogy a Földközi-tenger partvidékén és szigetein tömegével vadásszák a madarakat, közismert, természetvédő szervezetek folytatnak szélmalomharcot az Eu...

Photo by Zoltán Andrásfalvi-Faragó  You can see them from March. The summer form is different, like it would be another species! Andrásfalvi-Faragó Zoltán a szerző fotója ©

  Pókhálós lepke tavaszi alakja Idén az Év lepkéje a pókhálós lepke: tette közzé a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.  Mintha nem is ugyanazt a rovarfajt látnánk, annyira különböznek a nemzedékek!   Különlegessége, hogy évente három generációja repül, az első kettő még valamelyest hasonlít egymásra, de a harmadik már olyan, mintha más faj lenne. Gyakori egyébként, erdőszéleken, árokpartokon, ligetekben, akár kertekben is találkozhatunk vele. Andrásfalvi-Faragó Zoltán a szerző fotója ©

  Pirosodnak a sombokrok vesszői, láttam a hollók nászröptét, dalol a feketerigó. Csupa tavaszi jel! Nem olyan sokára már számíthatunk az érkező vándorokra Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  A fehér gólyák, teleljenek bárhol, ez idő tájt már valószínűleg megindulnak haza, észak felé, a költőterületeikre. Pár évvel ezelőtt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület egy magyar-szlovák programjának köszönhetően több fiatal fehér gólya, zömmel mentett és a vándorút megkezdése előtt szabadon engedett madarak, jeladót kaptak. A GSM-koordináták óránként érkeztek, a jelek alapján pedig pontos képet kaphattunk az egyes példányok vonulási útvonalairól, telelőhelyeiről, néha pusztulásuk helye és oka is kiderült.  Az korábban is ismert volt, hogy a magyar gólyák, a németországi Wesel folyótól keletre költő állománnyal együtt, a Boszporusznál gyülekeznek, majd Európát elhagyva Anatólia felett érik el a Közel-Keletet. Innen - a Földközi-tenger partvonalát követve - a Nílusig vonu...

 Túl a tél közepén időszerűvé válik a mesterséges fészekodúk kihelyezése. Tulajdonképpen bármikor kirakhatjuk ezeket, a késő őszi, téli időszakban éjszakázóhelyül szolgálnak a cinegefélék számára, tavasztól nyár közepéig pedig költés lehet bennük. Nagy szükség van ezekre az odúkra, hiszen az elég ritka, ha a kertben olyan idős fák vannak, amelyek már kiodvasodva költőhelyet adnak a madaraknak. Deszkaodút könnyen készíthetünk is: a leggyakoribb faj, a széncinege 32 milliméter átmérőjű bebújónyílást igényel. Az odú alapja 13x13, mélysége 25 centi körül legyen, a kisebb eltérések nem okoznak gondot a leendő lakóknak. Balra: fenyves cinege. Jobbra, fentről lefelé: szén-, barát és kékcinege. A cinegeodú alacsonyan, egy–két méteres magasságban is kihelyezhető, de arra vigyázni kell, hogy a ragadozók, főleg a házimacskák, ne férjenek hozzá. A tetejük jól záródó, de levehető legyen a könnyebb tisztítás, a fészekalj ellenőrzése céljából. Persze más megoldások is választhatók az időnkénti ny...

 Nem számít gyakorinak az erdei szürkebegy a Kárpát-medencében, de nem is ritka madár, leggyakrabban talán akkor látható, amikor ősszel, az az évi fiókákkal is gyarapodva átvonul az északabbra költő állomány. Ilyenkor néhányan körülük meggyűrűzve folytathatják útjukat a telelőterületeikre, de akadnak áttelelő példányok is. Egyre nagyobb létszámban... Először 2024 februárjában figyeltem meg madáretetőn egy példányt, nekem nagy meglepetés volt, aztán kiderült, nem egyedülálló a dolog. Idén már január elején is láttam, lefotóztam egyet. A megfigyelt madár a napraforgóból válogatott tört szemet, nem maradt sokáig egyszer sem. Erdei szürkebegy az etetőn. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Lehet, hogy a klímaváltozás teszi az állomány növekedését. Ki tudja, mindenesetre öröm megfigyelni az etetőn a cinegék, pintyfélék, vörösbegyek és más szárnyasok társaságában! Andrásfalvi-Faragó Zoltán a szerző fotói ©  

Kékcinegére biztosan számíthatunk az etetőn! Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  A téli madáretetés általában november végétől március elejéig tart. A legkönnyebben és persze -olcsóbban is a takarmányként kapható napraforgóval etethetjük a madarakat.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Az ingyenkonyhák leggyakoribb látogatói a széncinegék, gyakran nagyobb csapatokban érkeznek, de több cinegefaj is csatlakozhat hozzájuk, például barátcinegék is. Ahol a széncinegék felfedezték az etetőt, jó eséllyel megfigyelhetünk két-három vagy akár több kékcinegét is közöttük. Andrásfalvi-Faragó Zoltán a szerző fotói ©    

Sárga gévagomba egy Ipoly-parti fehér fűzfán. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Az év gombája idén a sárga gévagomba, látványos, főleg ártéri, vízparti fűzfákon előforduló faj. Láttam már egyébként siófoki strandon is, a kép még filmre készült róla, nem szeretném megkeresni... Jobb fotóm nincs róla, a Magyar Mikológiai Társaság sokkal jobbat tudott közzétenni: itt. Már tavaly októberben bejelentették, hogy ez a faj lesz 2025 gombája. A Wikipédia szerint népies nevei: sárgagéva vagy givagomba, fűzfagomba, reves cseresznyefagomba, karélyos tinóru, fűzfatüdő, kénsárga gévagomba. Szép, sárga színű gomba, a gasztronómiában igazi különlegesség, de, lévén taplógomba, csak fiatalon ehető. Ha találok idén nyáron fogyasztható példányt, kipróbálom. Andrásfalvi-Faragó Zoltán a szerző fotója ©

Borongós, szürke reggel Szent Vince-napján. A vincelléreknek nem sok jót ígér...  Azt tartja a mondás: "hogyha fénylik Vince, megtelik a pince." Arra utal, ha kisüt a nap január 22-én, jó szőlőtermésre számíthatnak a gazdák, következésképpen az az évi bor is jó lesz. A mondás egy másik változata szerint "ha megcsordul Vince, megtelik a pince." Eszerint, ha megolvad a hó, szintén jók a bortermelők esélyei. A szakavatott vincellérek a megmondhatói, hogy megállja-e a helyét a mondás, mindenesetre biztos, hogy régi népi megfigyelésen alapul ez az időpont.  A január 22-én ünnepelt Zaragozai Szent Vince Hispániában született a 3. században, 304-ben vértanú halált halt. Vele kapcsolatban szőlővel, borral, pincével, hordóval-tömlővel, szőlőművelő szerszámmal való kapcsolatról nem tudunk, de kultúrtörténeti érdekességként kimutatható . Tisztelete a szőlőtermő vidékeken Nyugat-Európában máig jelentős. A magyar templomok között is akad Szent Vince titulusú, de azokat Páli Szen...

A harmadik generációs alak. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán © Megválasztották az Év lepkéjét 2025-re: a pókhálós lepke a befutó - tette közzé a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület itt . A faj különlegessége, hogy évente három generációja repül, az első kettő még valamelyest hasonlít egymásra, de a harmadik már olyan, mintha más faj lenne. A kora tavasztól repülő első generációs alak. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán ©  Gyakori egyébként, erdőszéleken, árokpartokon, ligetekben, akár kertekben is találkozhatunk vele. Andrásfalvi-Faragó Zoltán a szerző fotója ©

  Barátcinege. Apró, terepszínű madárka fekete sapkában A téli időszakban a madáretetés sokak kedvelt szórakozása. Minél nagyobb, régebben használatban lévő és a természeti környezet közelében van az etető, annál nagyobb forgalomra számíthatunk, de akár egy városi kertben vagy parkban is felbukkanhat öt-hat faj, köztük a barátcinege is. Gombóc Artúr stílusban is megmutatta magát  A madáretetőkön a legtöbben takarmánynak való fekete napraforgóval vendégelik meg a madarakat, ez valóban a legjobb választás számukra.A cinegefélék a leggyakoribb fajok az etetőn, a széncinegékről itt már volt szó.  Az egyszerű színezetű barátcinegék szintén gyakoriak a nagyobb vegyes madárcsapatokhoz csatlakozva, hasonlóan a kék cinegékhez általában csak pár példány csatlakozik a többi fajhoz. Könnyen összetéveszthetők egy másik, de ritka cinegefajjal, a nagyobb zárt erdőkben élő kormosfejű cinegével. Elsősorban a hangjuk alapján különböztethetők meg, de az etetőn teli a csőrük, ...

  Jellegzetesek a sárga levelek. A kép októberben, egy elegyes hegyvidéki bükkösben készült. Gyakori a városokban díszfának ültetve, meg persze elegyként is a hegy- és dombvidéki erdőkben. Az ablakom alatt is van egy példány, márciusban biztosan jelzi a tavasz érkezését, amikor a teniszlabdányi, zöldessárga virágok kinyílnak.  A tavasz megérkezését jelzik a sárgás zöld színű, nagy virágok.   Nyár elején  Az ikerlependékes magok messzire juthatnak a szélben, akárhányszor gyökeret eresztenek az erkélyek virágládáiban, vagy akár még épületek tetején, vagy résekben, repedésekben is. A lependék és az iperlependék közötti különbséget mutatja a bejegyzés itt . Sorfának is megállja a helyét. A kép nyári zápor után készült.   Az ősszel sárgára színeződő, majd bebarnuló nagy, jellegzetes juharlevelek nagyon szép látványt nyújtanak, bizonyára ezért ültetik szívesen parkokba, akár fasoroknak is. Kattints: az Év madaráról szóló bejegyzés megírja, melyik faj lett az 2025-ben...

Behavazott bükkös Salgótarján közelében, Eresztvényben  Igazi, régimódi január volt ma mifelénk, nem engedett a fagy nap közben sem. Megértük, hogy már az is öröm, ha télen tél van... Még a hó sem olvadt el, sőt, reggel esett is egy kicsit. A látvány kedvéért egy bükkerdei séta ilyenkor maga a kikapcsolódás! Nagy madármozgás nincs ilyenkor, de egy kis vegyes cinegecsapat, két csuszkával megerősítve, megmutatta magát. Hallottam holló korrogását is, a harkályok egyelőre némák. Január közepén előfordult már sokszor, hogy doboltak.   Csuszka Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Andrásfalvi-Faragó Zoltán a szerző fotói

Kécinege. Fürge kis madarak. :) Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán ©  Reggelre esett vagy 5-6 centi hó, a szokásos közlekedési fennakadások és balesetek ellenére is sikerült kijutnom a természetbe egy kis bükkerdei sétára. Nagy öröm volt végre fák között járni a napot azonban az Eresztvényi Látogatóközpont madáretetője koronázta meg. Nagy madárjárás volt, ami meglepetést okozott, széncinege talán négy volt, barátcinege meg vagy nyolc. Barátcinege. Meglepően sokan voltak. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán ©  Megjelent egy erdei szürkebegy is, ami azért nem mindennapi látvány az etetőn. Tavaly már megfigyeltem itt, lefotóztam akkor is, de az jóval később, február végén volt. Ezek szerint telelő madárról van szó. Csuszka. Ha csak teheti, fejjel lefelé közlekedik. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán ©  Az említetteken kívül volt még két csuszka, három-négy kékcinege, legalább egy fenyvescinege, vörösbegy, erdei pinty, bejött egy szajkó. Sajnos nem sikerült annyi időt rászánni a fotó...

Egerész ölyv röptében. Gyakran láthatjuk egész évben, télen többen vannak. Fotó: Pexels Az egerész ölyv a leggyakoribb ragadozó madár, tucatszámra látni a mezőkön, erdőszéleken, magányos fákon, kerítésoszlopokon, néha akár a lakott területek felett körözve is. Egy-egy pocokjárta mezőn akár tucatnyi is összegyűlhet vadászni, bár meglehetősen opportunista ragadozó, a dögre is rájár, láttam már siklót zsákmányolni, persze nyáridőben. Télen az északabbra költők feldúsítják a hazai állományt, ilyenkor még többet látni belőlük, a gazdák örülhetnek is a rágcsálóirtó segéderőnek. Azt persze elég nehéz megbecsülni, mennyien lehetnek, de a szakembereknek vannak erre kifinomult módszereik. Na, a lényeg: mennyien is lehetnek a derék egerészek? Több autóutam is lesz a közeljövőben Pásztó és Salgótarján között. Kerek 30 kilométer, egy része lakott területen, de az könnyen kivehető a teljes távból. A két város között persze tudok tenni körutat is, ami tovább növeli a lehetőségek tárházát.  A lény...

  Kék cinege a madáretetőn. Ugye, hogy könnyen felismerhető? Fotó: Pexels Madármegfigyelők bevonásával kezdett téli akcióba a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) még múlt év december 28-án. A természetvédő szervezet két hónapos téli akciója február 28-ig tart. Várják az önkéntesek adatait, főleg a madáretetők környékéről. A madárleső program ezen a télen is a madáretetők és a parkok, kertek madarait veszi számba múlt év december 28-a és február utolsó napja között. Bárki részt vehet benne előzetes természetismereti képzés nélkül, az adatok feltöltéséhez csak mobiltelefon, ha nincs, egy jegyzetfüzet kell. Az önkéntesek értékes adatokkal segíthetik az MME munkáját – írja honlapján a természetvédő szervezet. Széncinege, a leggyakoribb vendég a madáretetőkön Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán „Az adatrögzítés és -beküldés egyszerűsítése érdekében tovább fejlesztettük a Turdus nevet viselő mobiltelefonos appot is. Ezt eddig csak szakmai adatgyűjtésre has...

Széncinegék várnak a napraforgómagra az etetőnél Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Verőfényes nappal köszöntött be a hétvége, az elmúlt napok tavaszias időjárása után hajnalban fagyott, nap közben is alig emelkedett nulla fok fölé a hőmérő higanyszála. Az előttünk álló időszakra is fagyos, igazi januári időjárást jósol a télen is aktív levelibéka; ilyenkor növekszik a madáretetés jelentősége is. Balra: fenyves cinege. Fentről lefelé: szén-, barát- és kékcinege Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán A madáretetést általában a fagyok beálltától a fagyok elmúltáig, jellemzően november végétől március elejéig javasolják a szakemberek. A madáretetőkön a legtöbben napraforgóval vendégelik meg az éhes madarakat. A cinege-, pinty-, harkály- és rigóféle madarak bátran etethetők a napraforgóval, nem fognak kárt szenvedni miatta, könnyen visszaállnak természetes táplálékforrásaikra, ha véget ér az etetési szezon.   A madáretető leggyakoribb vendégei a széncinegék, gyakran nagyobb, aká...

  Láttam én már karón varjút... Meg nagy fakopáncsot is! Kimentem a kert végébe. Hatalmas csapat pintyféle madarat láttam a szőlők felett, 150 körülire becsültem a létszámot. Le is szálltak ahhoz éppen elég messze, hogy alaposabban ne sikerüljön szemügyre venni őket. Sajnos a távcsövet most sem vittem, így csak a legközelebb kanyarodó három-négy egyedben vagyok biztos, hogy erdei pinty volt.  Nem sokkal később egy csapat fenyő rigó, 40 körüli madár vitorlázott át a kert felett a viharos szélben. Öröm volt látni őket, nemrég éppen felvetődött egy virtuális beszélgetésben, hogy a régi, gyakran, sokszázas csapatokhoz képest a mostani teleken alig látni fenyő rigót . Ami a többi madarat illeti, egy egerész ölyv is körözött a szőlő felett, láttam a szokásos szajkókat, feketerigókat, széncinegéket, házi verebeket is. A diófára megérkezett a menetrend szerinti nagy fakopáncs is, de más most nem kószált arra. Az időjárás nem a legalkalmasabb volt a madármegfigyelésre, de l...

Nagy őrgébics. Telente láthatjuk főleg, költése kuriózum Fotó: Pexels   Volt ma egy oda-vissza 60 kilométeres utam, egész élménydúsra sikerült. A januári tavasz talán még kedvezett is a madármegfigyelésnek, de a viharos szél és az erős borulat nem. Mindenesetre a feketerigó énekelt hajnalban, a balkáni gerle sem maradt csendben... :) Ami az  utat illeti, az egerész ölyvek végigkísérték, vagy kéttucatnyit láttam a leggyakoribb ragadozóból, némelyiket röptében, másokat karókon, oszlopokon, vagy egyszerűen csak a földön üldögélve. Fenyőrigók. Három helyen láttam őket egy 60 kilométeres úton Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Nagykeresztúr határában, a Cruxx Gemina körül 27 hollót számoltam, nagy részüket a levegőben . Nem véletlen, közel a kotyházi szeméttelep. Egyszer, régen, 140 körüli példányt is láttam már úgy két kilométerrel feljebb, a Kis-Zagyva forrása felé. Lehetett akkor valami testesebb dög a kidobott szemét között. Nászröptüket most nem láttam, pedig január első ...

Böjti réce Fotó: Pixabay   Kiderült, hogy 2025 madara a böjti réce. Erről a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) tett közzé részletes információt a honlapján. Az MME 1979-ben indította el Év madara című programját. Ennek "célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó akció legutóbbi állomásaként a lakossági internetes szavazást a böjti réce nyerte " - írják a bejegyzésben. Hozzáteszik: "a böjti réce a récefélék családjába tartozó, viszonylag kis termetű vízimadár. Magyarországon szórványos fészkelő, tavasszal a böjti szelekkel érkezik. Eurázsiában és Afrikában fordul elő, különösen a mocsaras, sekély vizű területeken. Hazánkban egészen 2004-ig vadászható volt, de állományának csökkenése indokolttá tette természetvédelmi oltalmát, így 2008-tól védett, jelenleg fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1...

Mezei nyúl a deres fűben. A mezőgazdaság átalakulása megritkította az állományt. Fotó: Pixabay   Valahogy minden évben ott motoszkál az agyamban, hogy január 8-a valaminek az évfordulója. Aztán néha eszembe is jut, hogy miért. Akkor volt az utolsó élőnyúl befogás Nógrád vármegyében, a Héhalom határában fekvő Újmajor, egy mai napig lakott puszta környékén. Akkor 67 tapsifülest fogtak be, egy évvel korábban 62 került a ládákba, korábban már kímélték a törzsállományt, ahogy utána is, annyira, hogy azóta sem volt húzták ki a hálókat január első felében ezen a vidéken. Annak idején, épp' ma húsz éve volt szerencsém ott lenni és megfotózni a különleges vadászeseményt, pár nappal később készült is róla egy terjedelmes tudósítás.  Cikk a Nógrád Megyei Hírlapban a befogásról A nyúlbefogáson hangzott el a címben említett mondás: amikor ládába került az egyik tapsi, valaki megjegyezte, hogy akkor most már tanulhat olaszul szegény. Merthogy Olaszországba vitték vérfrissítésnek az újmajori...