Vendégek a madáretetőn: csuszkát jó eséllyel láthatunk

 Az egyik leggyakoribb faj a madáretetőn a csuszka. Általában kettőt láthatunk belőlük, mert az énekesmadarak között szokatlan hűséggel viseltetnek egymás iránt: télen is párban maradnak, nem mennek szét a fiókák felnevelése után sem.

Csuszkák az etetőn.

Az etetőn van egy másik szokásuk, elhordják a magot és távolabb törik fel azt; a rejtekhelyet néha elfelejtik, ezért fordulhat elő, hogy tavasszal napraforgó hajt ki a kéregrepedésekből, a falrésekből, vagy a háztetőkön. A csuszkák csőre hegyes és erős, néha egészen harkályszerűnek tűnik, amikor kopácsolnak.

A madáretető más vendégei:

 Eléggé közismert a csuszka név eredete: onnan származik, hogy ezek a madarak sokszor fejjel lefelé közlekednek a fatörzseken, miközben táplálékukat keresik. Ellentétben a fakúszokkal, amik fejjel felfelé araszolnak a fakérgen

Andrásfalvi-Faragó Zoltán
a szerző fotói ©

 


Hely: Salgótarján, Magyarország

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Biztonságban telelhet a fehér gólya

Kép
 Többször felbukkant a közösségi médiában az év utolsó és első napjaiban egy fehér gólya: a madár nem vonult el a nyár végén, a maconkai víztározón tartózkodott újév környékén. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai befogták a madarat, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság salgótarjáni látogatóközpontjába vitték, ahol tavaszig gondoskodnak róla. Bátonyterenye és Kisterenye között tartózkodott a telelő fehér gólya. Fotó: Pintér Zsolt  Köszönet a fotóért Pintér Zsoltnak, az MME önkéntes munkatársának!  Az elkövetkező napokban kemény hideg várható, így a madár valószínűleg nem jutott volna táplálékhoz.
További információk

Minden pillangó lepke, de nem minden lepke pillangó (Fotókkal)

Kép
 Főleg a közösségi média bejegyzéseiben, de a szépirodalomban, vagy akár a közbeszédben is gyakran használják a lepke szinonimájaként a pillangó szót.  Farkasalma lepke. Régen május közepétől repült az imágó, az utóbbi években sokszor már április végén felbukkantak az első példányok. A négy hazai pillangófaj egyike.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Kardos lepke. Szintén pillangó, a leggyakrabban talán őt látjuk. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Minden pillangó lepke, de nem minden lepke pillangó...  Fecskefarkú lepke, a négy hazai pillangófaj egyike. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán     Mi is a különbség a lepke és a pillangó között? Nem valami nagy, nézd meg az alábbi képen:  Ezen a képen jól látható a lepkék és pillangók közötti apró különbség. Az alsó szárny belső, azaz  a potroh felé eső széle a pillangók esetében enyhén ívelt, mint ezen a terjőke kígyósziszen táplálkozó fecskefarkú lepkén is megfigyelhető. A lepkefajok esetében ...
További információk

Kiderült, melyik faj az Év madara 2026-ban (Fotókkal)

Kép
 A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közzétette: 2026-ban az Év madara az énekes rigó . Sok érdekességgel szolgál a természetbarátoknak: mesteri, belülről kitapasztott fészket épít és eszközt is használ, a csigák házát gyakran ugyanazon a kövön töri fel: ez a rigóüllő.  Márciusban számíthatunk az első, telelésből érkező példányokra. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Gyakori faj, jellegzetes énekét - megismétli a strófáit - a városi kertekben, nagy forgalmú parkokban is hallhatjuk, a fekete rigók mellett gyakran láthatjuk a gyepen szaladgálni, miközben gilisztákból, csigákból, férgekből álló táplálékát gyűjti. Énekes rigó. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Az MME a bejegyzésében kifejtették: akár telelő példányok is akadhatnak, ezekre fokozottan kell figyelni a hideg hónapokban. 
További információk