Ma van a Vizes Élőhelyek Világnapja: vigyázzunk a maradékra!

 Február 2-a a Vizes Élőhelyek Világnapja: ezen a napon írták alá 1971-ben az iráni Ramsar városában a Ramsari Egyezményt. Célja a vizes élőhelyek, legyenek tengeri, folyó- és tóparti területek, vagy mocsarak, lápok, vizenyős rétek megóvása. Azóta 172 ország csatlakozott az egyezményhez, több mint 2500 területtel, mintegy 250 millió hektáron.

A vizes élőhelyek valószínűleg leggyakoribb faja a tőkés réce. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Magyarország 1979. augusztus 11-én csatlakozott a Ramsari Egyezményhez, jelenleg 260 ezer 669 hektárnyi terület tartozik hatálya alá. Egyik érdekessége a Balaton: csaknem 60 ezer hektárjával ez a legnagyobb ramsari terület a Kárpát-medencében, de csak október 1-je és április 30-a között, az idegenforgalmi szezonon kívül. Az őszi-tavaszi vonulás idején és telelésben így is hatalmas szerepe van. A másik a Baradla: az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő terület a Barandla-barlang földalatti patakjára és felszíni vízrendszerére is vonatkozik.

Magyarországon a következő 29 ramsari terület található; nehogy, valamelyik előbbre valónak tartsa magát, nézzük őket névsor szerint:

  1. Balaton, október 1-je és április 30-a között;
  2. Baradla,a barlang és vízrendszere;
  3. Béda-Karapancsa;
  4. Biharugrai-halastavak;
  5. Bodrogzug;
  6. Borsodi-Mezőség;
  7. Csongrád-bokrosi Sós-tó;
  8. Dél-balatoni berkek és halastavak.
  9. Felső-Kiskunság, szikes tavak;
  10. Felső-Tisza;
  11. Fertő-tó;
  12. Gemenc;
  13. Hortobágy;
  14. Felső-kiskunsági szikes puszták;
  15. Ipoly-völgy;
  16. Izsáki Kolon-tó;
  17. Kardoskúti Fehér-tó;
  18. Kis-Balaton;
  19. Mártély;
  20. Montág-puszta;
  21. Nyirkai-Hany;
  22. Ócsai-turjános;
  23. Pacsmagi-halastavak;
  24. Pusztaszer;
  25. Rába-völgy;
  26. Rétszilasi-halastavak;
  27. Szaporcai Ó-Dráva-meder;
  28. Tatai-tavak;
  29. Velence és Dinnyés.

 Fenti lista forrása: Természetvédelem.

A Kárpát-medence területén valaha hatalmas vizes élőhelyek húzódtak a Tisza és Duna vízgyűjtő területein. Mára nem sok maradt ezekből, így aztán a maradék annál értékesebb az élővilág számára.

Kis kárókatonák az Ipoly-völgyben. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

 Andrásfalvi-Faragó Zoltán
a szerző fotója ©

Megjegyzések

  1. Névtelen2025. február 2. 4:17

    Kardoskúti Fehér- tó van nekünk leg közelebb! Szűcs Imréné Marika

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Biztonságban telelhet a fehér gólya

Kép
 Többször felbukkant a közösségi médiában az év utolsó és első napjaiban egy fehér gólya: a madár nem vonult el a nyár végén, a maconkai víztározón tartózkodott újév környékén. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai befogták a madarat, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság salgótarjáni látogatóközpontjába vitték, ahol tavaszig gondoskodnak róla. Bátonyterenye és Kisterenye között tartózkodott a telelő fehér gólya. Fotó: Pintér Zsolt  Köszönet a fotóért Pintér Zsoltnak, az MME önkéntes munkatársának!  Az elkövetkező napokban kemény hideg várható, így a madár valószínűleg nem jutott volna táplálékhoz.
További információk

Minden pillangó lepke, de nem minden lepke pillangó (Fotókkal)

Kép
 Főleg a közösségi média bejegyzéseiben, de a szépirodalomban, vagy akár a közbeszédben is gyakran használják a lepke szinonimájaként a pillangó szót.  Farkasalma lepke. Régen május közepétől repült az imágó, az utóbbi években sokszor már április végén felbukkantak az első példányok. A négy hazai pillangófaj egyike.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Kardos lepke. Szintén pillangó, a leggyakrabban talán őt látjuk. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Minden pillangó lepke, de nem minden lepke pillangó...  Fecskefarkú lepke, a négy hazai pillangófaj egyike. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán     Mi is a különbség a lepke és a pillangó között? Nem valami nagy, nézd meg az alábbi képen:  Ezen a képen jól látható a lepkék és pillangók közötti apró különbség. Az alsó szárny belső, azaz  a potroh felé eső széle a pillangók esetében enyhén ívelt, mint ezen a terjőke kígyósziszen táplálkozó fecskefarkú lepkén is megfigyelhető. A lepkefajok esetében ...
További információk

Kiderült, melyik faj az Év madara 2026-ban (Fotókkal)

Kép
 A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közzétette: 2026-ban az Év madara az énekes rigó . Sok érdekességgel szolgál a természetbarátoknak: mesteri, belülről kitapasztott fészket épít és eszközt is használ, a csigák házát gyakran ugyanazon a kövön töri fel: ez a rigóüllő.  Márciusban számíthatunk az első, telelésből érkező példányokra. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Gyakori faj, jellegzetes énekét - megismétli a strófáit - a városi kertekben, nagy forgalmú parkokban is hallhatjuk, a fekete rigók mellett gyakran láthatjuk a gyepen szaladgálni, miközben gilisztákból, csigákból, férgekből álló táplálékát gyűjti. Énekes rigó. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Az MME a bejegyzésében kifejtették: akár telelő példányok is akadhatnak, ezekre fokozottan kell figyelni a hideg hónapokban. 
További információk