Háztáji természetvédelem

Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  

Csilp-csalp füzike. Mondogatja a saját nevét. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  

 Ma van virágvasárnap, ilyenkor a római katolikus templomokban, a szentmise előtt barkás fűzgallyakat áldanak meg.  Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Ezen a napon az egyház Jézus Krisztus jeruzsálemi bevonulására emlékezik, amikor a tömeg még pálmaleveleket és olajágakat lengetve, ujjongva fogadta a Messiást, hogy aztán pár nap múlva a keresztre feszítését éltesse. Virágvasárnap ünnepéről itt találsz teológiailag pontos információt.   A mi kultúrkörünkben pálma és olajfa híján maradnak ilyenkor jelképként a barkás fűzfaágak. Ezek az időjárás változásai miatt eléggé eltérő fakadást mutatnak, enyhe időben akár januárban is kipattanhatnak, de ez elhúzódhat márciusig is. Kékcinege keresgél a fűzbarkákon. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  

 Idén először március 26-án hallottam csicsörke hangját a Mátraalján. Nagy tél volt, elég későn érkeztek, más években már február végén is hallható a jellegzetes, üvegcsörömpölésre emlékeztető hangocska. Valahogy kevesebben is lettek az utóbbi években. Már virágzik a pásztortáska is. A csicsörke szívesen eszi a magját. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Nászruhás hím. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

 Tél végén helyére került egy mesterséges fészekodú a kertben, a széncinegéknek szánt típusból. Biztos felfedezték ők is, de valahol máshol készülnek a fiókanevelésre, mert látni szinte mindig látom őket, de az odút mezei verebek foglalták el. A környéken tucatszámra tanyázó házi verebek látványa nem okoz meglepetést. Mezeit viszont akkor láttam a kertben először, amikor bement egyikük az odúba. Kerítésen üldögélő mezei veréb. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   A két ivar ránézésre egyforma. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Teljes pompájában virít a leggyakoribb védett növény, a tavaszi hérics. Legelőkön, erdőszéleken, néhol domboldalnyi területeken is megcsodálhatók március végén. Megtelepszik ritkásabb erdőkben, vágások után is, de ott persze nem tömeges, egy-két tő szerénykedik csak a fák alatt. A méhek is előszeretettel látogatják az élénk színű, zöldülés előtt még nagyon is feltűnő szirmokat.   Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Szívesen látogatják a pollenpostások. Kora tavasszal még viszonylag kevés a virágzó növény Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

 Érdekes helyen láttam egy fenyvescinegét: városi környezetben, egy támfal felett virító aranyeső bokron, aminek persze nem ez a neve, de így él a köztudatban. A madár a virágok között keresgélt. A támfalba építve látszik néhány csővég is, ezek azt a célt szolgálhatták egykor, hogy a mögötte felgyülemlő vizet kivezessék. A fenyvescinege benézett egy ilyenbe is, de aztán pár másodperc múlva ki is jött. Akár még fészkelőhelynek is alkalmas lehet.  

 Kedves madaram a barázdabillegető: tél végi, kora tavaszi érkezése a tavasz biztos jele. Pár éve, egy már most egyre gyakoribb enyhe télen, január végén is megfigyeltem. Egy lapos tetős épületről röppent fel, ott a szellőzők környékén biztosan talált egy kis rovartáplálékot. Idén február 26-án hallottam az első példányt, megpillantani csak vagy két nappal később sikerült. Egy háztető gerincén sétált peckesen. 😉 Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

 Elmentek a fenyő rigók, március 14-én láttam az utolsó csapatot a kert végében, 12-15 példány lehetett, pontosabban nem sikerült megszámolni őket. Először takarásban voltak, utána meg többször viszontláttam néhány példányukat; késő délután volt már, éjszakázó helyet kerestek a szőlők és a kertvégek határán.   Szép számmal teleltek a kertünk végében. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Ezen a helyen telelt is egy 30-40 példányból álló csapat; az októberi érkezéskor még voltak vagy 150-en, de a nagy részük elszivárgott a környékről. Érdekes, hogy amikor február 25-én megjött az első seregélycsapat, a fenyő rigók már idejét látták, hogy ők is elinduljanak.  Kedves madaram a fenyő rigó. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Másnap reggel a diófánkon még egymástól karnyújtásnyira üldögélt egy seregély és egy fenyő rigó, mintha beszélgettek volna; el is képzeltem közöttük egy kis dialógust: - Akkor hát megjöttetek - mondta a fenyő rigók vezére. - Itt az ideje - felelte a főse...

 Idén télen befagyott a fekete rigók csőre. Tavaly már január 7-én hangolgatott egy példány , a kilenc év után szokatlan keménységgel beköszöntő tél, ami persze már nagyon kellett, február végéig kitolta ezt az időpontot. Más helyen élünk, mint tavaly, a városi környezetben valószínűleg előbb fakadtak dalra a  madarak idén is. Fekete rigó hím a pocsolya szélén. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Male black thrush on the edge of a puddle. Photo: Zoltán Andrásfalvi-Faragó   Rézorrú barátom korán hangol. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Erdei pintyet nem hallottam még az új lakóhelyünkön énekelni; a napokban, hogy otthon jártam, két példány is dalra fakadt a fülem hallatára, ráadásul a belvárosban. Itt egy kicsit utazni kellene ezért az élményért. Erdei pinty. Fotó: Pexels   Sajnos a kertünkbe nem jár. Fotó: Pexels A balkáni gerlék sem maradnak némák tél végén, februárban, ahogy az első enyhébb napok beköszöntöttek, megszólaltak ők is. This winter, the black thrushes...

 A naptári tavasz első napja faggyal kezdődött, de hajnalban a fekete rigókat ez nem zavarta, több példány is énekelt. Aztán gyorsan melegedett a levegő, dél körül árnyékban is 10 fok körül volt, a madárvilág pedig megélénkült: a széncinegék területet foglaltak már, ezt hangjukkal is jelzik. Sokat mozognak a seregélyek, érkezett a kertbe egy őszapó és egy kékcinege is. Előbbiek fészket építhetnek a környéken. Nagy rókalepke napozik a kerítésoszlopon. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  A tavasz biztos jele, hogy repültek a nagy rókalepkék: két példányt kergetődzni is láttam. Énekelnek a fekete rigók, már két napja. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán     The first day of the calendar spring started with frost, but at dawn the black thrushes were not bothered by this, several specimens were singing. Then the air warmed up quickly, around noon it was around 10 degrees even in the shade, and the birdlife became more lively: the great tits have already occupied their terri...