Háztáji természetvédelem

 Esett egy hete az eső, az idő is enyhébb volt március közepén, mint pár nappal később. Barna ásóbéka. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán archív  Az időjárás hatására a telet hibernálva töltő kétéltűfajok megindultak a rejtekhelyeikről a vizek felé , hogy azonnal szaporodjanak is. Ahol forgalmasabb utat kell keresztezniük ezeken a többnyire nem túl hosszú vándorutakon, ott bizony elég gyakran végzik a kerekek alatt.  Nem most történt az eset, az áldozat egy barna ásóbéka volt. Egyik kedves helyemen, a Szécsény és Őrhalom között fekvő Káprásalján történt, hogy a szemerkélő esőben a kiöntésen tanyázó gémféléket és récéket nézegettem, van-e a tőkések között más faj is. Általában van néhány.    Marármegfigyelés közben a víz felől megindult egy barna ásóbéka a domboldal felé, tehát éppen ellenkező irányba haladt, ahogy ilyenkor egy kétéltűtől elvárható lenne.   Kerekek alatt végezte, sok más sorstársával együtt. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán archív A forgalom n...

  Szürke gém. Gyakori látvány még lakott területeken is felbukkan. Ma már állandónak tekinthető. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán A mezőkön egész évben gyakran láthatunk szürke gémeket, néha nagy kócsagokat, tavasztól kora őszig pedig fehér gólyákat is. Ezek a vizes élőhelyekhez kötődő madarak mit csinálnak a puszta földön, ami sokszor kifejezetten száraz? Szürke gém keresgél a mezőn, még januárban, a Kis-Zagyva-völgyben. A madár alig látható, apró pont a kép előterében. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Nos, főleg a lucernatarlókat járják ezek a gázlómadarak, táplálék után kutatva. A téli időszakban is kínálnak zsákmányt a mezőgazdasági táblák: egerek, pockok ilyenkor is könnyen zsákmányul eshetnek, főleg amiikor felszaporodik az állományuk. A hó jelentene védelmet a  rágcsálóknak, de ugye az nem nagyon volt az elmúlt télen... Láttam is szürke gémeket itt-ott a tarlókon vadászgatni többfelé, tulajdonképpen a gazdák munkáját segítik a túlszaporodott rágcsálók gyérítésével. ...

Megérkeztek a házi rozsdafarkúak: az első példányt március 15-én figyeltem meg Pásztó-Hasznoson, szemerkélő esőben. Riasztva menekült előlem a kerítésről, de persze így is öröm volt látni.   Megérkeztek a házi rozsdafarkúak. Néha áttelelésük is előfordul. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Éneklő fiatal hím. Az idősebbek feketére színeződnek. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Az első barázdabillegetőt március 1-én láttam-hallottam idén. Valószínűleg már korábban is itt voltak, de az első seregélycsapatot, 30-40 példányt csak március 8-án figyeltem meg Hasznos és Tar között. Az örvös galambokat idén március 11-én láttam a Zagyva-völgyben, Mártraverebélytől északra. Az idei első énekes rigó március 12-én szólalt meg a kertben. Andrásfalvi-Faragó Zoltán a szerző fotói ©

Csepereg az eső, a gyepen pedig igazi fekete sereg keresgél. Úgy kétszáz körülire becsülöm a teljes létszámot, elég sokan vannak főleg a lakott területhez képest. Vetési varjú a nagy része, költéshez készülnek, nem csak táplálékot, hanem fészekanyagot is gyűjtenek. Vetési varjú keresgél az esőben. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Jár a vetési varjakkal egy csapat csóka is. Vannak vagy tizenöten, belőlük kicsit több lett a Mátraalján az utóbbi években. Védett faj, mindig öröm látni őket. A csepergő eső miatt szürke a márciusi reggel, de jár a közelben egy pár dolmányos varjú is. A hangjukat egy kis odafigyeléssel elég könnyen meg lehet különböztetni a vetésiekétől. Vetési varjak, csókák és seregélyek egy csapatban. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   A másik nagy csapat a vetési varjaké mellett a seregélyeké: március 8-án érkeztek, a környéken 40-50 példány mozog. Most a varjúfélékkel együtt keresgélnek. Közben egy barázdabillegető röppen végig a fekete sereg felett, csilingel a hangja...

 A napokban láttam az első örvös galambokat Nógrádban, a Zagyva-völgyben, még a Mátrától is egy kicsit északra. Tavaszhozó madárnak tartom, érkezése biztos jel, hogy itt a kikelet. Délebbre persze jóval előbb felbukkan, sok évvel ezelőtt, amikor még jártam Pest felé, a vásárvárosban szinte mindig láttam már február végén is.   Örvös galamb. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Az utóbbi években átteleléséről is érkeztek hírek, főleg persze azokon a déli tájakon fordulhat ez elő, ahol táplálékot is talál a már nem is olyan hideg hideg hónapokban.   Andrásfalvi-Faragó Zoltán a szerző fotói ©

 Salgótarján és Mátraszele között néha szinte kitapétázza az aszfaltot a sok kivasalt békatetem... A természetvédelem, a hivatásos és a civil is, évtizedek óta igyekszik menteni a menthetőt, ahol lehetett, építettek terelőfalat is, ahonnan aztán áthordják a kétéltűeket a biztonságos víz felőli oldalra.  Barna varangy nőstény cipeli hátán a hímet. A jóval nagyobb nőstényekből sokkal több van: méreteik miatt lomhábbak, könnyebben a kerekek alatt végzik, a ragadozóknak is egyszerűbb dolguk van velük. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán archív  Persze még így is nagyon sok az áldozat. Emlékszem, felmerült a múlt évezred végén a Bükki Nemzeti Park részéről, hogy a fő vonulás idejére lezárnák ezt az utat. Semmi nem lett belőle, a kerülő viszont nem semmi, amit tenni kellene miatta. Úgyhogy nem is lesz itt útzár soha. Aranyszemű barna varangy. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán archív   Nagy szerencse, hogy vannak, akik gondoskodnak a vonuló varangyokról, még filmet is találsz ról...

 Egyik kedves helyemet, ahol mindig szívesen elnézelődöm, útjaimat pedig úgy alakítom, hogy időm is legyen rá, márciusra általában elönti az Ipoly vize. Néha máskor is, tulajdonképpen csapadéktól, hóolvadástól függően bármikor, de idén az iszonyatosan száraz tél után biztosan nem így van... Most éppen volt két csapadékosabb nap, de biztos, hogy ez nem bizonyult elégnek... A lényeg: ha ezen a tájon járok, mindig próbálok időt szakítani egy hosszabb-rövidebb nézelődésre. Bütykös hattyúk márciusi áradás idején. Pár éve már a vonat sem jár az Ipoly-völgyben. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán archív  Rendkívüli élmény lehet itt a madármegfigyelés, főleg, amikor kint a víz. Vízimadarak ezrei tanyázhatnak itt olyankor, többségük persze tőkés réce, de figyeltem már meg kerce-, csögő-, kendermagos és böjti récét is. Utóbbi 2025-ben az év madara.  Danka sirály a téli ködben. Ha kint a víz, ezrével látni itt madarakat. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán archív   Nyáridőben hengerbá...

Megérkeztek az énekes rigók a Mátraaljára is, az első éneklő példányt március 10-én hallottam Pásztó mellett, Hasznoson. Láttam is a madarat, egy ezüstfenyő csúcsán ült és fújta a nótáját. Énekes rigó, az egyik legjobb torkú hazai madár. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Az énekes rigó énekét könnyű azonosítani, ugyanis megismétli a strófáit, azaz mindent kétszer mond, kétszer mond. Városiasodó madár, gyakran költ a lakott területeken is, csakúgy, mint a feketerigó. A vándormadarak sorra érkeznek, március 8-án láttam-hallottam fenti helyen az első seregélyeket, március 1-jén pedig az első barázdabillegetőket .   Andrásfalvi-Faragó Zoltán a szerző fotója  ©

 Ma már végre kicsit esőre állt az idő egy kicsit, de az a szerény csepergés, amit kaptunk belőle, nem nevezhető esőnek. Nagy a baj, ki tudja, hol a vége a hónapok óta tartó téli aszálynak. Turbolya bronzlégy a salátaboglárka virágán. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán   Ujjas keltike. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Fakad a barka a fűzfafajokon. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán     Martilapu. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Andrásfalvi-Faragó Zoltán a szerző fotói ©

Meleg volt a napokban, a márciushoz képest, - bár fagyott még éjszakánként, - túlságosan is meleg. A Mátraalján szombaton kora délután 23,5 fokot mutatott az árnyékban parkoló kocsim hőmérője. Egymás után nyílnak a kora tavasz vadvirágai, több faj is szirmot bontott már az erdők avarszintjén. Ilyenkor még éri fény a fák alját, igyekszik is több növányfaj a virágzással. Tegnap ígértem, hogy néhány védett faj után ma mutatok néhány nem védettet is. A következő képeken őket láthatjátok. Ujjas keltike pöszörléggyel. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  A sombokrok is bimbóznak az utak mellett; ezt természetes állományban még nem láttam a Mátrában, viszont a Zagyva-völgy nyugati oldalán, a Cserhátban sokfelé előfordul. Olyankor a legfeltűnőbbek, amikor még lombfakadás előtt messziről láthatóan virítanak a sárga virágok. Bársonyos tüdőfű virít a bükkös alján. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Kónya vicsorgó. Korhadékokkal táplálkozik, klorofillt nem termel. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Pett...

 Ma már madárnézegetés közben megjelent egy pár rovarfaj is. Öröm volt látni őket, bár néha nagy meglepetést is tudnak okozni. Például 2021. január 30-án láttam repülő atalanta lepkét. Enyhe idő lehetett akkor is... Azt már gyerekkoromban megfigyeltem, hogy mifelénk a két első repülő lepkefaj a nagy rókalepke és a nappali pávaszem. Ma a Mátraalján elő is került mind a kettő. Berepült a kertbe egy C-betűs lepke is, nem meglepetés márciusban, főleg, ha ilyen enyhe az idő. Nagy rókalepke napozik a betonoszlopon. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán C-betűs lepke. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Atalanta lepke. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán  Elnézegettem azért a madarakat is, idén először láttam seregélyeket a szőlőskertek felett. A barázdabillegetők egy hete megjöttek, a ház körül a házi, a kert végében a mezei verebek mozgolódtak, a széncinegék is jöttek-mentek, az ősszel kihelyezett odút nem tapasztaltam, hogy felfedezték volna. Hallottam zöld küllőt, hollót, feketerigót, bal...

Tavaszi hérics méhekkel. A kora tavasz egyik jellegzetes vadvirága. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Valósággal berobbant a tavasz az elmúlt napokban, húsz fokot közelíti a kora délutáni hőmérséklet. Sokan örülnek a kellemes kirándulóidőnek, de egyrészt túl magas hőfok ez még ilyenkor, másrészt meg nagyon hiányzott idén a téli csapadék Meg már most hiányzik a kora tavaszi.. Száraz az erdő alja, a talajból hiányzik a nedvesség, porzik a traktornyom... Egyelőre nem olyan vészes a helyzet, mert éjszaka még fagy, de, ha napokon belül nem változik csapadékosabbra az időjárás, nagyon nagy baj lesz.   Függetlenül fentiektől sorra bontanak szirmot a kora tavasz vadvirágai. Leánykökörcsin. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán A leánykökörcsin eltűnéséről és visszatéréséről a Boszorkánykő nevű szilára itt is szó esett. Fekete kökörcsin. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán Farkasboroszlán. Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán A kora tavasszal még kopasz erdők alján virító, mérgező farkasboroszlánokró ...